Lassan 140 éves múltra tekint vissza az autózás, az eltelt idő alatt pedig természetesen a négykerekűek irányítási lehetőségeivel is bőven kísérleteztek. Ugyan a közúti közlekedésben napjainkig a hagyományos, nagyjából kerek kormánykerék dominál, alább mutatunk egy érdekes ötletet.
A Ford 1965-ben mutatta be a Wrist Twist (kb. csuklófordítós) koncepcióját, melynek lényege az egy kormánykerék kettő kisebbre, könnyebben fordíthatóra való cserélése volt.
Forrás: Ford Motor Company
A mechanikusan összekötött, együtt forduló ikerkormányok jóval kisebb helyet foglaltak el a hagyományos kormánykeréknél, ám – a kétoldali könyöklőkön túl – a könnyebbséget nem ez, hanem a szervorendszer jelentette.
Ne feledjük, a hatvanas évek elején-közepén az autók túlnyomó többségét „erőből”, rásegítés nélkül kellett terelgetni, ami a nagy, benzinzabáló amerikai típusoknál különösen érvényesült. A kísérleti rendszer is egy 7 literes V8-as motorral szerelt, 5,4 méter hosszú, 2 méter széles, 1910 kg-os Mercury Park Lane modellbe került, amelyben minden segítség elkélt a vezetőnek.
Korabeli rövidfilm az újdonságról
Az újítás végül csak koncepció maradt, és bár azóta is készültek érdekes kormányok, ma, lassan hat évtizeddel később, az autonóm vezetési funkciók, a drive-by-wire (mechanikus helyett elektronikus, kormányoszlop nélküli) kormányzás megjelenésével és gyors fejlődésével reálissá vált a közel másfél évszázada használt megoldás leváltása.
A Teslákban már ma is elérhető a repülőgépekére emlékeztető (szarv)kormány, a közeljövőben pedig egyéb gyártók modelljein is sorra jelennek majd meg az új koncepciók.
