Számtalan kísérletben, tanulmányban vizsgált, kifejtett, így mára közismertnek tekinthető jelenség, hogy míg a komolyzene – pontosabban annak klasszikus, fülbemászóbb válfaja – nyugtató hatással van az emberekre, sőt bizonyos állatokra és növényekre is, a könnyűzene 20. században kifejlődött zsánerei – a ragtime, a jazz, majd a rock n roll, a funk, diszkó, a pop, a techno, a hiphop stb. – általában ellenkezőleg hatnak, izgalmat okoznak, felpörgetnek.
A Kiánál arra gondoltak, hogy érdemes lenne megvizsgálni, érvényesül-e ez a vezetésnél is, és ha igen, milyen mértékben „hajtja” a volánnál ülőket a pörgősebb zene. A válasznak komoly haszna lehet ma, amikor az autóipar és az autózás az elektromobilitás elterjedésének sűrűjében jár, és amikor a villanyautók már tisztességes, de a belső égésű motoros társaiknál még mindig korlátozottabb hatótávolsággal rendelkeznek.
A koreai gyártó a kísérlet lefolytatására a brit Salfordi Egyetem műszaki karának akusztikai-biometrikai területtel foglalkozó kutatóját, dr. Duncan Williamst kérte fel, aki márka villany-crossoverének az EV6-osnak egyebek mellett 14 hangszórós Meridian audiorendszert kínáló GT-Line S csúcskivitelébe ültette a résztvevőket, akik Beethovent, Adele-t és a The Weeknd-et hallgatva teljesítettek 18 mérföldes (29 km) köröket.
Az EV6 WLTP szerint akár 528 km-t is bír, de veretős EDM vagy húzós metál mellett vele is jóval kisebb távra számíthatsz (Fotó: Kia UK)
A villany-Kia használóinak tipikus napi útjait mímelő, városi – gyerekek iskolába szállítása, munkahelyre utazás, bevásárlás – és hosszabb, agglomerációs ingázós szakaszokat is tartalmazó útvonalon az összes kísérleti alany ugyanazt az előre összeállított lejátszási listát hallgatta végig. A résztvevők mindannyian életükben először vezettek villanyautót. A reprezentatívabb eredmények kedvéért az autó audiorendszerét minden esetben az alapbeállításokra hangolták, míg a playlist lejátszási sorrendje résztvevőnkként változott, így az útszakaszok jellege helyett valóban a zene hatását lehetett vizsgálni.
A hangrendszert szállító Meridian huntingdoni központjának környékén két nap alatt lebonyolított kísérlet során a kísérleti alanyok a testhőmérsékletet, a bőrellenállást, a verejtékezést, a pulzust és a vérkeringést mérő biometriai érzékelőket viseltek.
„Alig két nap alatt is azt találtuk, hogy a zenének drámai hatása van a villanyautók hatótávolságára. Az eltérő zenék minden résztvevőnél eltérő bőrellenállást és keringést váltottak ki, ami végső soron az EV6 hatótávolságát is befolyásolta. Röviden: ha messzebbre szeretne jutni valaki, hallgasson inkább Beethovent és hasonló, nyugtató komolyzenét, de ha nem számít, hogy egy kicsit gyorsabban merül az akksi, akkor nyugodtan hallgasson csak pörgős dalokat” – mondta a kutató.
Hogy számszerűsítsük: a 18 mérföldes körön a vezetők átlagosan 22,48 mérföldnyi hatótávot hívtak le az akkumulátorcsomagból. Az út elejétől végéig tartó playlist időtartamából a komolyzene – Beethoven 9. szimfóniája – közel egyharmaddal (32,5%) részesült, ám a hatótávfogyáshoz mindössze 7,7%-kal járult hozzá, miközben a modern, de még mindig nyugisabb zene, Adele Hellójával a lejátszási idő 15,3%-át, a hatótávfogyás 13,3%-át adta, míg a pörgős pop (The Weeknd – Blinding Lights) a playlist alig 10,4%-át tette ki, ugyanakkor az elhasznált hatótáv közel negyedéért (23,6%) felelt.
Ezzel jutsz a legtovább
Ti mit hallgattok vezetés közben? A bulis popra, a veretős elektronikára vagy a húzós rockra ti is keményebben tapossátok a pedált, mint ha a Kossuthon hallgatnátok a Krónikát?
