Magyarországon leginkább úgy tett szert komolyabb ismertségre a Toyota Hiace, hogy sokáig ez a típus adta a hazai mentőautó-állomány javát. Azóta a kontinensen is kissé kikopott a köztudatból, az új, hatodik generációs darabot már csak ázsiai és dél-afrikai térségekben árulják, de a jelek szerint máris úton a környezetbarát, tisztán elektromos hajtású változat.
Évtizedek, egészen pontosan 1967 óta van jelen a Hiace, de akar egy negyedik generációs, 1991-es évjáratú darab, ami különösen figyelemreméltó. Láthatóan nem szakadt meg a munkában az elmúlt 30 évben, amit alátámaszt, hogy csak 490 kilométer van órában. A Mobile.de oldalán megjelent hirdetésből nem derült ki, miért fogták ennyire kímélő életmódra a japán haszonjárművet, de annyi biztos, hogy nagyon vigyáztak rá.
Még az üléseket sem csomagolták ki az átadás után, annyira újszerű a Hiace állapota.
A szériát 1989 és 2004 között gyártották kisebb-nagyobb ráncfelvarrásokkal, így számos soros négyhengeres dízelmotort kínáltak akkoriban a Hiace-hez, többek között még 3,0 literest is, de ezt egy 2,4 literes erőforrás mozgatja. Sebességrekordokat nyilván nem lehet megdönteni a 118 lóerős teljesítményével, de nem is erre találták ki.
Ennél a Dániában regisztrált példánynál természetesen figyelembe vették, hogy manapság kevés ilyen jó állapotú Hiace szaladgál az utakon a ’90-es évekből, így aki szeretne lecsapni rá, 30 900 eurót, átszámítva több mint 11 millió forintot kell fizetnie.
Néhány éve egy későbbi, de ugyanúgy negyedik generációs, ráadásul kelet-magyarországi Hiace azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy átlépte a bűvös, egymillió kilométeres küszöböt. A mostani cikk főszereplőjét egyértelműen nem fenyegeti ez a „veszély”.
