Óriási szerepet játszottak a magyarok az autóipar, a biztonságos és sokak számára elérhető autózás fejlődésében – derül ki az Álmok Álmodói 20 kiállítás mobilitási csomópontján, amelynek autószalonjában időről időre „frissülnek” a kiállított járművek, hogy minél több különlegességgel találkozhassanak a látogatók.
A gazdag kiállítási anyag bizonyítja: a ló vontatta kocsitól napjaink legmodernebb elektromos járművéig, a közlekedés fejlődésének szinte minden nagyobb állomásánál „ott voltak a magyarok”.
Ganz Józsefnek hatalmas szerepe volt az olcsó népautó kifejlesztésében, ennek egyik ősdarabja, egy 1934-es Standard Superior érkezett meg most Hollandiából a kiállításra. Járay Pálnak, azaz Paul Jaraynak köszönhetően figyeltek fel az autógyártók arra, hogy megfelelő formatervezéssel csökkenthető a légellenállás. A magyar származású tervező licence alapján megalkotott – és májustól a Millenárison megtekinthető -, „szárnyas” Tatra 87 vezetési élményéről azt írta Gordon Wilkins autós újságíró, „Olyan nyugtalanító jókedvet érzek, mint mikor egy oroszlánnak mossuk a haját.”
Friss kiállítási darab egy 1915-ös Ford T-modell is, amely Galamb József tervei alapján készült – őt bízta meg Henry Ford egy egyszerűen kezelhető, minél olcsóbb autó tervezésével. A tervező nevéhez köthető az első bolygóműves sebességváltó, az első amerikai levehető hengerfejű motor terve, de a futószalagon történő sorozatgyártás is az ő elvei alapján valósult meg. Csonka János 1912-ben, az első magyar sorozatgyártásban készült személyautója után ez a T-modell a tárlat második legidősebb gépkocsija.
És hogy mi mindenhez volt még köze a magyar mérnököknek a mobilitás fejlődésében?
A kiállításon interaktív elemek segítségével ismerhetik meg a látogatók a magyar mérnökök fejlesztéseit: „megszólaltathatunk” egy Cser Gyula-féle turbót, sérült Mercedesen tanulmányozhatjuk a Barényi Béla fejlesztései nyomán készült energiaelnyelő karosszéria jelentőségét, szelfizhetünk Ikarus buszon, interaktív térképen követhetjük a magyar úthálózat fejlődését és még a jövő múltjába is bepillanthatunk: Jedlik Ányosé volt ugyanis az első elektromos közlekedési eszköz, a Pavlics Ferenc alkotta holdjáró pedig új lendületet adott az elektromos hajtásrendszerek fejlődésének.
Ahogy a közlekedés, úgy az orvostudomány vagy az űrkutatás mai eredményei is elképzelhetetlenek a zseniális magyar mérnökök és feltalálók nélkül. Minderre bizonyíték az a 600 zseniális találmány, fejlesztés, ötlet, amelyet a Millenáris területén 6000 négyzetméteres látogatói térben megvalósuló Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok időszaki kiállítás bemutat.
