Használtautó-vásárlás során az örök ökölszabály a kort, futott kilométert felülíró általános állapot, a követhető szervizút megléte. Vagyis egy átvizsgálás után a kevésbé felszerelt, de jó műszaki állapotú kocsi jobb vétel, mint egy extrákkal teletömött, de lelakott kivitel.
Azonban van pár létfontosságú extra, amelyek nélkül ma már keresni sem érdemes. Ezek adják ma az autózás létminimumát, és ha ebből az öt extrából valamelyik hiányzik, akkor az szép lassan örök bosszúságot csempész a mindennapjainkba.
Központi zár
Akinek volt még központi zár nélkül autója, és napi szinten, családdal, utasokkal használt ilyet, az tudja, mennyivel növeli a komfortszintet a gombnyomásra egész autót lezáró automatika. Régen minden megállás során körbe kellett járni az autót, le vannak-e nyomva az összes ajtónál a „pöckök”, ráadásul kulccsal, zárással kellett bajlódni. Nem lehetett az ablak alatt álló autót a lakásból nyitni-zárni, ha valaki épp be akart dobni valamit a kocsiba, akkor is oda kellett járulni a szent zárak elé a jó öreg nyitókulccsal.
Gombnyomásra autót zárni ma már kihagyhatatlan extra
Poén ez ma már egy hétvégén használt veterán esetén, de ha minden reggel az iskolajárat során kell ezekkel szenvedni, akkor érthető, miért került fel a listára a központi zár.
Klímaberendezés
Sokan nosztalgiával gondolnak a kihajtható szellőzőablakokra, elefántfülekre, de ahogy a nyarak egyre perzselőbbek, a dugók egyre hosszabbak, úgy a klímák szerepe egyre jobban felértékelődik. Gyakorlatilag emberkínzás ma nyári időben klíma nélkül autóval utazni, főleg a levegőtlen, zsúfolt, városi forgalomban.
Izzadságban fürdeni, vagy szárazon érkezni a Balatonra? A klímaberendezés talán az egyik legfontosabb a kihagyhatatlan kényelmi extrák sorában
Főleg olyan típusokra igaz ez, amelyeket eleve a klímaberendezés meglétét figyelembe véve terveztek, de volt belőlük olyan fapados verzió, amiből kihagyták ezt az alkatrészt. Ezekben már nem gondoltak a mérnökök a külső levegő könnyű bejutására az utastérbe, bármilyen sebességnél izzasztóak a megtett kilométerek.
Blokkolásgátló
Az ABS, azaz blokkolásgátló egy elektronikus (régen mechanikus) rendszer, amely fékezéskor megakadályozza a kerekek blokkolását, és ezzel fenntartja a jármű kormányozhatóságát, stabilitását. Gyakorlatialag az egyik legfontosabb fejlesztése az autóiparnak, ami sikeresen növeli a balesetek, ütközések elkerülésének esélyeit. Ha ez nincs a kiszemelt autóban, akkor tényleg hagyjuk ott, válasszunk mást, mert kiélezett helyzetben tényleg az ABS jótékony hatása dönthet arról, hogy csúnya balesetet szenvedünk-e.
Szervokormány
Bár általános extrának tűnik, azért a 2000 után gyártott városi kisautókban is akad olyan, aminek egyes kiviteleiből kihagyták a szervorásegítést a kormányműből. Főleg városi használatnál, parkoláskor vesszük észre a hiányát, és amikor mögöttünk dudálnak a türelmetlen autóstársak, akkor nem az lesz az első gondolatunk, hogy ez a volánforgatás jó kis alkarerősítő gyakorlat.
Hobbiautónál poén, ha nincs szervó, a mindennapokban inkább kín
Légzsákok és épkézláb törésteszteredmény
Amikor már nem segít az ABS, akkor kerülnek képbe a passzív biztonsági megoldások. A légzsákok megléte alapvető kell hogy legyen, minél több, annál jobb. Viszont legalább ennyire fontos, hogy a karosszéria elfogadható eredményeket mutasson a korabeli törészteken. Ennek utánanézni nem rakétatudomány, az EuroNCAP oldalán fent van a legtöbb típus eredménye, így megtaláljuk a számunkra fontos adatokat. Amikor egy 64 km/órás frontális ütközésnél roppan az A oszlop, és láthatóan közeli barátságba kerül a bábu feje a műszerfallal, akkor azt a típust jobb kihúzni a listáról.
A húszéves autók között pedig óriási a szórás. A kétezres évek elejére fejlesztett típusok sokkal biztonságosabbak lettek, mint az akkor kifutó, még az 1980-as évek platformjaira épülő szériák. Jó példa erre az Alfa Romeo 147-es, aminek divatos formája alatt még a Fiat Tipo számára kifejlesztett platform található. Így hiába a hat légzsák, a fejlett kipörgésgátló, ha a karosszéria könnyen rogyik össze az ütközési teszteken. Végül három csillagot ért el, de a részletes jelentésből kiderül, hogy a frontális ütközésre csak három pontot kapott.
Ellenben egy szintén 2001-ben tesztelt, frissebb fejlesztésű Honda Civic jól állta a sarat, a frontális ütközésre tizenegy pontot kapott, és összesen négycsillagos eredményt ért el. A videón szemmel jól látható a különbség.
