„Az autó mindössze 86 ezer kilométert futott, leghosszabb útja a román tengerpart volt, egyébként csak a Mátráig kirándultunk vele, még a Balatonnál sem járt” – meséli Sanyi bácsi a képen látható Skodáról, miközben oda adta a szürke forgalmi mellé a szervizkönyvet és a vásárlási számlákat is az új tulajdonosnak.
Az autót 1977. október 27-én vették át a csepeli Merkur telepen, ZU-08-69 rendszámmal. Egészen 2004-ig volt használatban, majd egy fészerbe pihent mostanáig, mert Sanyi bácsi vett egy Skoda Octaviát.
Az autó állítólag egy hazai csapat fogja kipofozni, restaurálni, hogy megkaphassa az OT-s rendszámot.
1976-ben mutatták be a Škoda 105/120-as modellt a brnói kiállításon. A típus is a 1000-1100-S100-110 szériára épült, de szinte a teljes autót felújították. Az alapmodell a gyengébb 105 S volt, amelyet a fotókon is láthatunk, de a típust sok felszereltséggel és sokféle néven lehetett kapni (Nagy-Britannia: Skoda Estelle, Izland: Skoda Amigo).
A legnagyobb változás 1981-ben történt amikor is megjelentek az új alkatrészek mint pl.: ovális fényszóró, különleges műszerfal, díszcsík az ajtók tetején belül, automata biztonsági övek, 3 részes műanyag lökhárító, vákuumos fékrásegítő, megnövelt felületű hátsó lámpák.