Darl’mat, Pourtout, Paulin – tudod folytatni a sort? A megfejtés természetesen a Peugeot, ami elvileg szintén egy családnév, de történetünk idején, az 1930-as években már jóval több annál: egy autóipari dinasztia, amely nem csak Franciaországban, hanem egész Európában, sőt, Észak-Amerikában is rangot szerzett magának. Abban pedig, hogy ez így történt, elévülhetetlen érdemei voltak az elsőként említett úriembereknek.
Marcel Pourtout karosszériaépítő mester a húszas évek derekán indította el vállalkozását. Tíz évvel később, amikor már a legnagyobb manufaktúrák között jegyezték a szakmában, leszerződtette Georges Paulin dizájnert. Ő volt az, aki az akkoriban megkerülhetetlen áramvonalas formatervezést kiemelte a sablonosságból. Neki köszönhetjük a világ első lenyitható keménytetejét, az Eclipse tetőt, amit a Peugeot 401, majd 601 kupékon valósított meg. Hozzájuk csatlakozott Émile Darl’mat mérnök, aki autószerelőként és versenymotor-építőként szerzett nevet magának.
Darl’mat és Pourtout már a húszas évek végén dolgoztak együtt, az 1933-as Chicago-i Világkiállításon bemutatott autójuk (egy különleges kivitelű Peugeot 301-es) dizájnját pedig már a frissen leszerződtetett Paulin jegyezte. A Peugeot mégsem emiatt figyelt fel a trióra: Darl’mat versenycélokra fejlesztett, ütőképes konstrukciói keltették fel a cég érdeklődését, amelyekben meglátták a lehetőségét, hogy költséghatékonyan és eredményesen térjenek vissza a motorsport világába.
A Peugeot 302 szedán alapjaira épült első közös munkájuk. Ez gyakorlatilag a 402-es rövidebb tengelytávú, kisebb motorral szerelt változata volt, de egyéb műszaki tartalmában megegyezett a márka zászlóshajójával. Darl’mat tehát 1936 elején fogta a Peugeot 402-es nagyobb, kétliteres motorját, és teljesítményét az eleve tekintélyes 55 lóerőről „félelmetes” 70-re növelte.
Végül a Peugeot megkérte Georges Paulint, hogy az aerodinamikai varázslónak tartott Jean Andreau-val (az ugyanebben az évben bemutatott, legendás Peugeot 402 Andreau névadó tervezőjével) konzultálva tervezze meg a létező legszebb, legáramvonalasabb karosszériát. Paulin nem okozott csalódást, a burkolt hátsó kerekű, hatalmas alumínium hűtőmaszkkal szerelt sportautó stilizált, túlméretes alumínium szegecsmotívumokkal teremtett kapcsolatot a kor technológiai csúcsteljesítményeként számon tartott repülőgépekkel.
A gyár számítása félig jött be: bár az autó rendkívül népszerűnek bizonyult, a tervezett komfortos kivitelek helyett jóformán minden ügyfél a minimalista versenyváltozatot rendelte meg. Ez elég is volt ahhoz, hogy a Peugeot felkarolja Émile Darl’mat Le Mans-i terveit, és egy évvel később, 1937-ben mindhárom rajthoz álló Peugeot Darl’mat Special az első tízben végzett a 24 órás futamon.
1938-ban teljes mellszélességgel Darl’mat mögé álltak, amit csak kért a mérnök, megkapott, így a Peugeot 402 legújabb változatával, a könnyített 402 Légère-rel dolgozhatott. Ez rövidebb és szélesebb volt elődjénél, ami optimálissá tette versenycélokra. Az így megvalósult Peugeot 402 Darl’mat Special fölényesen megnyerte a 2,0 literes géposztályt az 1938-as Le Mans-i 24 órás futamon, összesítésben pedig az ötödik helyen végzett.
A következő évben a csapat kihagyta a Le Mans-t, 1940-től pedig a II. világháború miatt szünetelt a verseny – ez aztán meg is pecsételte a Peugeot és Darl’mat motorsportprogramjának a sorsát. A rövid együttműködésből viszonylag nagy számú autó született: 53 roadster, 32 vászontetős kabrió, és 20 kupé épült a Peugeot 402 Darl’mat Specialból. Mindössze hat kupé épült a 402 Légère platformjára, ebből három elveszett vagy megsemmisült, így a most elárverezett példányon kívül mindössze két ilyen kupé létezik a világon.
Ez a 705536-os alvázszámú, zárt karosszériás modell eredetileg fekete-bézs fényezéssel gördült ki a műhely kapuján valamikor 1938 vége felé, hogy aztán Émile Darl’mat személyesen vigye el karácsonyi ajándék gyanánt Alfred Giauque-nak, a Peugeot gyári motorsportprogramja igazgatójának, köszönetképpen a hathatós támogatásért. A gesztus nem csak nagyvonalú volt, de szimbolikus is, hiszen míg Darl’mat szerint a könnyebb roadster jobb választás versenycélokra, Giauque a kupék áramvonalasabb profiljában és merevebb szerkezetében látta a motorsport jövőjét.
Az autó túlélte a háborút, a békekötést követő másfél évtizedben kétszer is gazdát cserélt, ám mindvégig a francia fővárosban maradt. A hatvanas évek végén aztán egy neves észak-amerikai gyűjtő vásárolta meg, de ennek nevadai birtokán a Peugeot 402 Darl’mat Special Coupe lassú enyészetnek indult. A félig darabokban heverő csodát 2002-ben egy veterán járművekre szakosodott karosszériaműhely vásárolta meg, majd ismeretlen összegért továbbadták azt jelenlegi tulajdonosának, aki azonnal megrendelte az autó aprólékos helyreállítását.
A munka két éven át tartott, majd miután 2004-ben részt vett a Pebble Beach Concours d’Elegance kiállításon, hogy az egész világ megcsodálhassa ragyogó pompáját, a gondos tulajdonos folytatta a projekt tökéletesítését. Az elmúlt két évtized a kupé szüntelen, hozzáértő gondozásával, finomításával, a korhű elemek helyreállításával telt – hogy milyen színvonalon, arról pontosan tanúskodnak az aukciós katalógusban közzétett, és cikkünkben is látható fényképek.
Az árverésen aztán 885 ezer dollárért, azaz 365 millió forintért cserélt gazdát a Peugeot-történelem ezen gyöngyszeme. Gyalázatosan alacsony ár ez egy ilyen különleges automobilért, a lényeg azonban az, hogy az ipar- és képzőművészet-történeti ritkaság ezzel új esélyt kapott a fennmaradásra.
