Alapesetben tilos a járdán megállni (az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet vagyis a KRESZ 41. § alapján) személygépjárművel, viszont ahol egyértelműen engedi tábla vagy útburkolati jel, ott megállhatunk. Csakhogy ebben az esetben is vannak részletes szabályozások a KRESZ „nagykönyvében”, amit ha nem ismerünk, akkor a bírságot is kockáztathatjuk.
A KRESZ ez esetben egyértelműen fogalmaz: a járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
Utóbbi kivétel lehet számunkra érdekes, ugyanis manapság már nem ritka a két tonna feletti tengelyterhelésű autó. Ma már átlagos méretűnek mondható SUV-ok, Range Roverek, Toyota Land Cruiserek, a BMW X5-ösök, Audi Q7-esek, Mercedes GLE-k is mind 2,2-2,4 tonnát nyomnak, tehát tengelyterhelésük meghaladja az 1000 kilogrammot.
De nem csak a méretes szabadidő-autók esnek bele ebbe a kategóriába. A nagy teljesítményű, nehéz akkumulátort cipelő elektromos autók is bőven két tonna felett vannak, a kívülről teljesen átlagos négyajtós prémiumszedánnak tűnő BMW i4 tömege 2290 kilogramm, egy Tesla Model S tömege pedig 2069–2166 kg között mozog.
A BMW i4 tömege is bőven két tonna felett van a villanyhajtás miatt
Akinek tehát két tonna feletti kocsija van, az jobb, ha elfelejti a járdán parkolást, feltéve ha nem akarja a bírságot kockáztatni, ugyanis aki a fenti szabályokat megsérti, szabálysértést követ el. A vonatkozó kormányrendelet melléklete alapján fix összegű bírság kiszabását kell elrendelni.
Akit elér a törvény keze, az 10 000 forinttól 20 000 forintig terjedő helyszíni bírságra számíthat. Ha pedig a mutatvány rendőrségi feljelentést von maga után, akkor a szabálysértési eljárás keretén belül ennek kétszeresére emelkedik a büntetés mértéke.
