Rövidülnek a nappalok, lassan munkából hazafelé is sötétben vezetünk, nem beszélve a ködös időszakokról. Ilyenkor kerül fokozottabban előtérbe autónk fényszóróinak állapota. Amit nyáron észre sem vettünk, az ebben az időszakban balesetveszélyes, közúti konfliktust gerjesztő hibaként kerülhet felszínre.
Erre figyelmeztet a Közlekedésbiztonság oldala is, ahol tanulságos esetről számoltak be: „A minap került a bíróság elé egy tavaly őszi történet, amely megmutatja, hogy nagyon is észnél kell lenni a különböző fényforrások használatával. Történetünk hőse, az utóbb – még nem jogerősen – elmarasztalt autós kora reggel, de már nappali fényben indult útnak.
A gépkocsijának tompított lámpája nem működött, ezért annak ellenére, hogy a látási viszonyok jók voltak, ködlámpát és távolsági fényszórót használt egyszerre. Az előtte haladó személygépkocsi sofőrje ekkor a saját hátsó ködlámpájának felkapcsolásával jelezni akarta a távolsági fényszóró indokolatlan használatát, mire a vádlott dühbe jött, megelőzte autóstársát, és azzal a szándékkal, hogy megállásra kényszerítse, illetve számon kérje, hirtelen lefékezett és megállt előtte.
A hátul haladó sofőr intenzív fékezése ellenére sem tudta elkerülni a balesetet, és nekiütközött a büntetőfékező férfi autójának. Kicsi hibából – a tompított izzót a szerelő néhány ezresért kicserélte volna – így lett komoly karosszéria sérülés, több százezres javítás, rendőrségi ügy, bíróságra járás – kész katasztrófa. Az ok: az együttműködésre való képtelenség, mint a legtöbb közúti baleset valódi oka.”
Míg nyáron nem bosszant a szemből jövő kínai piacról lőtt, retinát égető, utólagosan beszerelt LED-izzója, a hibásan beállított fényszórómagasság, addig a késő őszi sötétben ezek már a nyugodt autóst is ingerlik.
Mindenki került már vakító fénykürtökkel vívott villogós küzdelembe, ha véletlenül a távolsági fényt felkapcsolva hagyta. Ha település határán kívül zajlik a csata, akkor tényleg veszélyes lehet, mert a vezető másodpercekre elveszítheti a látás képességét, és ekkor leszaladhat útról, bármi megtörténhet vele.
Az egy irányban haladók közötti konfliktusok azért fajulhatnak el inkább, mert a járművek egymás fizikai közelségében haladnak, akár kilométereken keresztül. Ilyenkor a hátsó ködzárófény is büntető eszköz lehet, akárcsak a fent említett példában.
Ennek ilyen jellegű használata pedig szó szerint szürke zóna a szürkületben. Itthon nagyvonalúan csak ennyit ír elő a KRESZ: “Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják”.
Mikor ne használjuk?
- Normál látási viszonyok között -tilos!
- Álló helyzetben – tilos!
- Dugóban, lassú haladáskor – inkább ne.
- Lakott területen belül, 50-es sebességhatárú utakon – inkább ne.
Jó, ha erre odafigyelünk, tudatosan használjuk a ködzárófényt, és véletlenül sem felejtjük el kikapcsolni, ha nem indokolt. Mert sosem tudhatjuk, ki halad mögöttünk.
