Majdnem minden második magyarnak van autója, ugyanakkor többségük alig ül a volán mögé. Legalábbis erre lehet következtetni a Jövő Mobilitása Szövetség adataiból, melyek szerint
- Magyarországon 1000 lakosra 420 autó jut,
- és ezeknek a 0,77 százaléka, tehát nagyjából 3-4 autó tisztán elektromos hajtású.
A viszonylag magasnak ítélt birtoklási aránnyal azonban nem igazán van összhangban a használati arány, mivel
- a járművezetők közül sokan csak hétvégén ülnek autóba saját bevallásuk szerint,
- többségük, azaz 67 százalékuk kevesebb mint 20 kilométert tesz meg autóval naponta,
- a felük pedig tíz kilométert sem.
Ennek ellenére a fenntartási költségeket és a parkolást továbbra is fizetni kell: a kutatás szerint egy átlagos háztartásban a harmadik legnagyobb kiadást a közlekedés fedi le a maga 11-12 százalékos részével. A Jövő Mobilitása Szövetség úgy véli, tudatos közlekedéssel éves szinten több tíz-, vagy akár százezer forintot lehetne spórolni, ezért az embereknek mérlegelniük kellene, hogy az adott élethelyzetben mi az ideális közlekedési eszköz.
Mik az alternatívák?
A szövetség szerint, ha a költségeket és a fenntarthatóságot priorizáljuk, a gyaloglás és a kerékpározás a legolcsóbb közlekedési mód, melyet a tömegközlekedés – azon belül is a kötöttpályás járművek – követ a sorban. Továbbá az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írja a szervezet, hogy „a gyaloglásnak és a kerékpározásnak pozitív hatásuk van az egészségre is, az elektromos rásegítésű kerékpárokkal pedig ellenszélben és emelkedőn is könnyű haladni”.
A Jövő Mobilitása Szövetség szerint jobb, ha sétálunk vagy tömegközlekedéssel kelünk útra.
A szakértők úgy látják, a közlekedési környezetre rótt terhelése mérsékelhető, ha a tulajdonos figyel autója műszaki állapotára, továbbá tisztában van a környezettudatos vezetés jellemzőivel.
Megoldást jelenthet mindemellett az is, ha többen közlekednek egy autóval vagy közösségi autómegosztótól bérelnek járművet – egy ilyennel ugyanis 6-12 saját tulajdonú autót lehet kiváltani a Jövő Mobilitása Szövetség adatai szerint.
A kerékpár és a roller mellett reális lehetőséget látnak a közösségi bérrollerek használatában, bár ennek jogi szabályozása egyelőre rendezetlen. Mint arról a Vezess is beszámolt, az elektromos rollerek felelőtlen, szabályozatlan használata legutóbb a múlt héten vezetett megdöbbentő jelenethez, amikor egy fiatal férfi az M5-ös autópálya bevezetőjére hajtott fel egy ilyennel. A közlemény mégis kiemeli, hogy a fővároson kívül az agglomerációban és egyre több településen, többek között Siófokon, Szegeden, Székesfehérváron és Veszprémben is megjelentek már.
A közrollerek terjedésével párhuzamosan folyamatosan nő a saját tulajdonban lévő rollerek száma, becslések szerint már több mint 50 ezer darab található azokból országszerte. A mobilitási szövetség adatai szerint az ún. „mikromobilitási eszközöket” jellemzően 5-8 kilométeres utakra használják, miközben a dugók mellett a parkolási díjak is elkerülhetők.
