1950-ben sokkolta a világpiacot furcsa külsejű kisbuszával, a Typ 2-vel a Volkswagen, a típus később a mai napig jól ismert Transporter előfutárának bizonyult. Négy évtizeden át azonban kisbuszként és áruszállítóként is Typ 2 néven árultak ezt a típust, sőt, egyes, elmaradottabb piacokon még az ezredforduló után is gyártották.
A T3-as generációnak – ami 1979-ben debütált – volt azonban egy rendhagyó változata, ami a Porschéhez köthető, a 911 Carrera 3,2 literes, hathengeres boxermotorját is megkapta annak 231 lóerőjével, amivel még ez a „dobozos autó” is képes volt 185 km/órával repeszteni. A T3 B32-höz a váltót szintén a Porsche biztosította, a mechanikai jellegű fejlesztések részeként pedig új felfüggesztést és erősebb fékeket használtak.
A képre kattintva galéria nyílik:
Némi optikai ráncfelvarrás is történt, kezdve az első és hátsó lökhárítókkal és a 16 colos Fuchs felnikkel. A hatékonyabb motorhűtés céljából további szellőzőnyílásokat alakítottak ki, illetve a nagyobb kipufogócső használata is elkerülhetetlen volt, ha már erősebb motort rejtettek a karosszéria alá. Belül bőrkárpit, a kormányon pedig Porsche-jelvény található, míg a középkonzol alsó részén extra mérőműszereknek szorítottak helyet.
Ami pedig még különlegesebbé teszi az egészet, hogy csak hét eredeti Volkswagen T3 B32 létezik az egész világon.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a Porschének miért volt szüksége egy felturbózott kisbuszra. Az ötletet az adta 1985-ben, hogy a stuttgartiaknak egy viszonylag gyors szállítóeszközre volt szükségük a Párizs-Dakar-rali idején, mely a Porsche 959-es tartalékalkatrészeivel kísérgeti a csapatot a versenytáv során. Erre a feladatra alapjáraton, lomhaságából fakadóan alkalmatlan lett volna a T3-as, ezért eszközöltek rajta egy sor módosítást.
Még a Porsche 911 Carrera boxermotorját is megkapta a limitált szériás Volkswagen T3.
Így jócskán van magyarázat arra, miért kérnek el egy első ránézésre teljesen hétköznapi furgonért 364 900 eurót, átszámítva több mint 148 millió forintot. Az eladásra kínált, welcherath-i üzemben készült példányt ráadásul nem kisebb embernek készítették, mint Peter W. Schultznak, a Porsche akkori vezérigazgatójának.
A képeken szereplő darabot három évvel gyártása után, 1988 júliusában helyezték forgalomba, az elmúlt három és fél évtizedben pedig több mint 130 ezer kilométert tettek meg vele. Kora ellenére kifejezetten jó az állapota, igaz, egyes részeit újra lehetne már fényezni, továbbá a kipufogócső rozsdás, míg az első ajtókra ráférne egy újrakárpitozás. De még így is többe kerül, mint egy Porsche 911 GT3 RS Tribute, amiért 123 millió forintnyit kérnek el újonnan.
Itt-ott ütött-kopott, de így is egy vagyont ér.
Érdekesség, hogy az idei évben a Vezessen is írtunk a Volkswagen T3 B32-ről, ami itt videón is megnézhető:
