Luigi Colani régi vágású jövőálmodó formatervezője a XX. századnak. Vízióival nem kötött semmilyen kompromisszumot, és minden alkotásán érződik a mester kéznyoma. A nagy tömegek leginkább formabontó kamionjait ismerik. 

Iratai szerint német nemzetiségű, de leginkább világpolgárnak mondható az 1928-as születésű Colani, aki többek között tervezett Forma-1-es autót, hiperalacsony fogyasztású CV2-es Citroënt, valamint a – sokak szerint – valaha volt legrútabb Ferrarit. 

Sokan rondának gondolják, pedig maga a művészet ez a Ferrari 1

Colani neve általában az Alien filmek lényeit idéző kamionok kapcsán merül fel

Munkásságára jellemző az organikus, természetközeli forma. Lemezek helyett ő bőrt és csontokat látott, valamint egyedi aerodinamikát, ami nem a szélcsatoránában született, hanem a művész fejében. A nyolcvanas években bizonyítani akarta, hogy az organikus forma tényleg egyenlő a pokoli tempóval, ezért belefogott egy óriási projektbe. A leggyorsabb szériagyártású autót akarta összehozni, ami majd történelmet ír a Bonneville sós síkján megrendezett éves sebességmérő versenyen. 

Sokan rondának gondolják, pedig maga a művészet ez a Ferrari 2

Az átalakított Testarossa, ilyen volt az első verzió

Több gyártó is felmerült „donorként” de végül egy Ferrari Testarossa lett az alap, amit a német Lotec tuningcég segítségével hoztak rekorderformába. A 4,9 literes Tipo F113B kódjelű, 180 fokos hengerszögű V12-esre két turbófeltöltő került, amelyek 1,25 bar nyomáson dolgoztak. Így 6400-as fordulaton egészen 750 lóerőre tudták emelni a teljesítményt, a nyomaték pedig 451 newtonméterről egészen 900 newtonméterre emelkedett. Az erőt ötfokozatú kézi váltó juttatta a hátsó kerekekre, az építéssel viszont nőtt a tömeg, a menetkész rekorder 1650 kilogrammot nyomott a mérlegen.

Sokan rondának gondolják, pedig maga a művészet ez a Ferrari 3

Neve a Testarossa átalakításával Testa d’Oro lett, ami a motortér szigeteléséhez használt, arannyal befuttatott lemezek ihlettek. Az erő tehát adott volt, Colani pedig radikálisan átrajzolta a szögletes Ferrarit, így vágtak neki 1989-ben a kiszáradt tómedernek. A nagy cél elérése, a Mercedes Streamliner 1939-ben felállított, 432,7 km/h-s sebességrekordjának megdöntése viszont elmaradt. A legendás német gépnél 750 kilogrammos tömeg társult a Ferrariéhoz hasonló teljesítményhez, és ezen az egyedi forma sem segített. 

Sokan rondának gondolják, pedig maga a művészet ez a Ferrari 4

340 km/órás tempót értek el, amivel a saját kategóriájukat ugyan megnyerték, de elmaradtak a kitűzött céltól. A tómeder talaján nem egyszerű a gyorsítás, így 1992-ben a tapasztalatokkal gazdagodva, új abroncsokkal próbálkoztak megint, ekkor már 351 km/órát elérve. Colani ennél is többet akart, az igazán radikális formai átalakítást ezután vitte véghez, ám ezzel nem jutottak el a rekordkísérletig. Megjelenését tekintve viszont ez ütött igazán, a gigantikus, lapos szélvédő, az asztallapként kinyúló első spoiler, a felfelé nyíló ajtók földönkívüli látványt nyújtottak, ilyet a kilencvenes évek elején csak a Testa d’Oro tudott egy autóba sűrítve felmutatni. 

Sokan rondának gondolják, pedig maga a művészet ez a Ferrari 5

Az autót 2015-ben árverezték el 1,7 millió dollárért, amit még megélt az alkotó is, Luigi Colani 2019-ben hunyt el, 91 éves korában.