Emlékszel még, mikor volt kötelező először a biztonsági öv használata a hátsó ülésen? És arra, hogy mikortól lehetett 130 km/órával hasítani az autópályákon? Az ORFK most felidézi ezeket a dátumokat, amelyek meghatározók voltak a hazai autózásban.
2001. január elsején hatályba lépett a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény és a végrehajtását szabályozó kormányrendelet. A köznyelvben büntetőpontokként emlegetett szankciókkal a jogalkotó egyfelől erősíteni kívánta a gépjárművezetők önkéntes jogkövetését, másfelől a szándékos közlekedési szabályszegések elkövetőit egy objektív, előre látható szisztéma keretében akarta figyelmeztetni: belátható időn belül bevonhatják a jogosítványukat, ha nem változtatnak közlekedési magatartásukon. Az új szabályozás visszatartó hatása az első hónapokban kifejezetten érezhető volt. A járművezetők kezdetben jobban tartottak a kapható büntetőpontoktól, mint a pénzbüntetéstől. De KRESZ is változott: a személygépkocsik megengedett sebessége autópályán 120-ról 130 km/órára, főúton 80-ról 90 km/órára emelkedett. Lakott területen belül maradt az 50 km/óra.
1997-ben az ORFK-OBB kezdeményezésére hétvégi kamionstopot rendeltek el. A nehéz-tehergépjárművek közlekedése a pihenőnapokon jelentősen javította a közlekedésbiztonságot és segítette a forgalom áramlását, különösen a nyári időszakban.
1994-ben újabb szigorítás lépett hatályba a KRESZ-ben. Már lakott területen belül is kötelező lett a biztonsági öv használata a hátsó üléseken. Napjainkban ha az utas nincs bekötve, lakott területen belül 10 ezer forint a büntetés, országúton 15 ezer forint, autópályán és autóúton pedig 20 ezer forint.
1993-ban nemzetközi viszonylatban is jelentős KRESZ-módosítással elrendelték a tompított fényszóró kötelező használatát lakott területen kívül.
Szintén 1993-ban lakott területen belül a megengedett maximális sebességet 50 km/órára korlátozták. Plusz lakott területen kívül a hátsó ülésen is kötelező lett a biztonsági öv használata.
