A külsőre leginkább pick-upra hasonlító, kishaszonjármű-szerű személyautóknak, más néven ute-járműveknek elsősorban Ausztráliában és Új-Zélandon van kultúrája. Leginkább arról ismerhetőek fel, hogy az üléssor(ok) mögött egy teljesen nyitott rakodótér található. Más kontinenseken, így Európában sem váltak igazán elterjedtté ezek az autók, de időnként felbukkan egy-egy darab, ami sokak figyelmét megragadja.
A Datsun 1200 története például Japánból indult, ahol a Nissan 1971-től kezdte el gyártani a típus ute-változatát, az utolsó darabot pedig az 1980-as években szerelték össze. Méreteit tekintve a modern világ autói mellett eltörpül, alig 1,5 méter széles és hosszúsága is kevesebb mint 4 méter (3845 mm). A platója 500 kilogrammig terhelhető.
Egy 1978-as példány már messze elrugaszkodott a gyökereitől, aminek főleg kívülről van látszata, amiről az alacsonyabb hasmagasság mellett többek között a bukókeret, valamint az első sárhányón kikandikáló kipufogó tanúskodik. A legnagyobb változást az eredeti, 1,2 literes motor leváltása jelenti: a helyére egy 2002-es Dodge Viper V10-es blokkja került, ami önmagában 456 lóerős teljesítményre képes.
Ivan Turkovic, az autó mostani tulajdonosa azonban ennél is többre vágyott, ezért új turbófeltöltőkkel, motorvezérléssel és metanolos üzemanyaggal erősítette tovább a Dodge-motort, mely így már 608 lóerős, ami egészen kiemelkedő, ha figyelembe vesszük az autó 725 kg körüli önsúlyát. Reméli, hogy ez az érték a nitró segítségével akár 1000 lóerőig is feltornázható.
Öt éve folynak már a munkálatok az öreg Datsunon, és Turkovic állítja, hogy a legtöbb átalakítást egyedül végezte el, leszámítva a vezetékezést, a tuningot és a bukókeret beépítését, ami önmagában megsüvegelendő.
