A fosszilis fűtő/üzemanyagok – kőszén, kőolajszármazékok – tömeges elégetése mintegy kétszáz éve szennyezi az atmoszférát, és már évtizedek óta tudományos tény az is, hogy az ezen – így a közlekedés során termelődő – gázok és egyéb anyagok belélegzése egészségügyi szempontból is káros.

Manapság a mobilitás fő csapásirányának a helyi szinten emissziómentes elektromobilitás, a villanyos hajtás látszik, főleg, ha azt a részben vagy teljesen önvezető járművek okosságával, takarékosságával sikerül majd kombinálni.

Ezzel együtt érdemes észben tartani, hogy a villanyautók gyártása, valamint energiaellátása végső soron, valahol messze, vagy akár nem is annyira távol továbbra is komoly mennyiségű káros anyag kibocsátásával jár – a villamos energiát azért továbbra is többségükben ilyen-olyan mértékben környezetszennyező erőművek termelik –, az önvezetés elterjedése pedig még rá is tehet erre egy lapáttal.

Logikus és bizonyítható is, hogy a kifinomult számítógépes rendszerekre épülő önirányítás kisebb fogyasztással jár az autózás szintjén, legyen szó akármilyen üzemanyagról, ám abba kevesebben gondolnak bele, hogy a komputerek az igen bonyolult számítási feladataikhoz sok-sok energiát igényelnek, ami azért végül megjelenik valahol. (Párhuzamként gondoljunk például a háztartási szinten a „csak” villanyszámlát növelő, globálisan viszont az erőművek kibocsátása szintjén is értelmezhető kriptovaluta-bányászatra.)

A Michigani Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által Data Centers on Wheels: Emissions From Computing Onboard Autonomous Vehicles, azaz Kerekeken guruló adatközpontok: az önvezető járművek fedélzeti számítógépeinek kibocsátása című tanulmánya pont a fentiekre mutat rá: a tudósok úgy vélik, az autonóm járművek komputerei áttételesen csúnya károsanyag-mennyiséget produkálhatnak.

A tanulmány alapján 1 milliárd önvezető autó számítógépe (ma összesen kb. 1,45 milliárd gépjármű járja a világ útjait) napi egy óra használat mellett a fogyasztáson felül áttételesen évi 0,14 gigatonna üvegházhatású gázt termelne a szükséges elektromos energia megtermelésén keresztül. (Összevetésképp: 2020-ban a személyautók 3 milliárd, azaz 3 gigatonna szén-dioxidot bocsátottak ki globálisan.)

„Az önvezető autók elterjedésével a károsanyag-kibocsátás elszabadulhat, hacsak nem válik sokkal hatékonyabbá a számítási munka energiafelhasználása. A kutatás modellje azt feltételezte, hogy a járművek a ma elterjedtekhez hasonló algoritmusok felhasználásával, a mesterséges neuronhálóikkal 10 kamera adatai alapján napi 21,6 millió számítással elemzik az információkat” – írták.

A nem túl pozitív jóslat beválását persze megakadályozhatja, ha világszerte egyre nagyobb arányban állunk át a megújuló energiák felhasználására – napelemek, szélerőművek –, ám vannak, aki attól tartanak, hogy ez sem segíthet, ugyanis a történelem azt mutatja, hogy a hatékonyabb energiatermelés a kisebb károsanyag-kibocsátás helyett a fogyasztás növekedésével jár.

„Az emberi viselkedés elmúlt 160 évén alapuló elmélet alapján a tiszta energiatermelés növekedése több vezetésre, ezzel nagyobb kibocsátásra ösztönözné az embereket. Ez akkor is igaz lehetne, ha elektromos önvezető autókról lenne szó” – mutat rá a tanulmányt szemléző Fastcompany.com.