Kecses, cápaszerű formavilágával kétségkívül szép emléket hagyott az utókornak a BMW, amikor 1968-ban úgy döntött, piacra dobja E9-es generációját, aminek egyik leglátványosabb darabja a 3.0 CS volt. A széria első tagját, a 2800 CS-t küldte nyugdíjba 1971-es megjelenésekor, és a 3.0 CSi-vel került be a bajorok kínálatába, így nem összekeverendő a 3.0 CSL-lel, ami még a versenyszinten űzött túraautózásban is letette a névjegyét.
A képre kattintva kiderül, hogy néz ki 24 év állás után a bajor pajtaszökevény:
Ez az 1972-es példány az Egyesült Államokban tengette az életét, ami az elmúlt 24 év ismeretében még költői túlzásnak sem nevezhető. 1999-ben ugyanis megvette valaki, de azóta hozzá sem nyúltak, így 3.0 CS-hez méltatlan módon új kilométerek és azzal együtt bogarak nem ragadtak rá a német kupéra, hanem csak por, méghozzá rengeteg. Az ohiói pajtaszökevényt nemrégiben hirdették meg a Bring A Trailer oldalán,
a március 16-án, csütörtökön lezárt árverés végén 30 ezer dollárért, átszámítva valamivel több mint 10 millió forintért vitték el.
Később ez jövedelmező befektetésnek bizonyulhat, ugyanis tartalékmotort és -kerekeket, szerszámokat is biztosítanak hozzá, így adott a lehetőség arra, hogy egy kiadós restaurálás és közel negyed évszázad után új életet kezdjen ez a BMW, ami eladásakor 16”-os, Goodyear-gumikkal felszerelt kerekeken állt.
Nem múlt el nyomtalanul 24 évnyi egy helyben állás ennél a BMW-nél.
A szakadt ülésekből és a több évtizedes mocsokból kiindulva az utastér sem a percek alatt felújítható kategóriába esik.
Amint kivakarják a porréteg alól, megjelenik a krómozott lökhárítókkal ékesített, fekete karosszéria, amit néhol karcolások, horpadások tarkítanak, ráadásul van, ahol már a rozsda is megjelent, de a beltérben is lesz bőven munka. Elég csak a sárgásbarna kárpitozású bőrülések viseltes, egyes helyeken szakadt állapotából kiindulni – minden bizonnyal nem csak az első közel 140 ezer kilométer kezdte ki azokat. Cserébe szegényesnek egyáltalán nem mondható a 3.0 CS felszereltsége, hiszen napfénytetőt és klímaberendezést is kapott.
A lényeg azonban a motorháztető alatt rejtőzik: a 3,0 literes, soros hathengeres szívó hajtáslánc, ami 6000-es fordulatszámon 180 lóerős teljesítményt adott le, ami négyfokozatú manuális sebességváltón keresztül jut el a hátsó tengelyre. Maximális, 255 Nm-es forgatónyomatékát 3700-as fordulaton éri el, ami pedig a teljesítményadatokat illeti: 0-ról 100-ra 8 másodperc alatt gyorsul, de akár 211 km/órás tempóval is képes döngetni.
180 lóerőre képes a 3,0 literes, sorhatos BMW-motor. A 3.0 CS végsebessége 211 km/óra.
Innen a kérdés már csak az, hogy láthatjuk-e valaha ezt a példányt még száguldani, vagy hátralévő éveiben, évtizedeiben hasonlóan mozgásszegény életmód vár rá, amíg az enyészet végleg magával nem ragadja?
