A start-stop rendszerekkel sokan nem szimpatizálnak. Véleményük szerint ez a megoldás csökkentheti az alkatrészek élettartamát, és amúgy sem lehet vele látható mennyiségű üzemanyagot spórolni. Nos, az első állításra nehéz egyértelmű bizonyítékot adni, de a másodikat már több kutatási eredmény is cáfolja, méghozzá könyörtelen matematikával.

Miért jó, ha leáll a motor? 

A rendszer működéséről remek cikket írt Földes Attila kollégánk, amiből kiderült, hogy a „start stop, vagy éppen stop start-nak nevezett dolognak is kismillió változata van. Van, amelyik a lámpához gurulva már lassítás közben leállítja a motort és legközelebb akkor indít, ha már egyesben van az autó, és engeded fel a kuplungot, míg mások a teljes megállás után kapcsolják csak le a motort és már a fékpedálról lelépve azonnal újraindítanak.”

 Röviden tehát a start-stop több érzékelő összehangolt jelei alapján használaton kívül leállítja, majd automatikusan újraindítja az autók belső égésű motorját, ezzel üzemanyagot takarítva meg. Minél többet áll egy autó a városi dugóban, annál több üzemanyagot lehet megspórolni azzal, hogy ilyen helyzetekben ez a rendszer fogja magát és leállítja a motort. 

 De vajon mennyi az annyi? Kifejezhető százalékban, deciliterben a különbség, a megtakarítás? 

Az Engineering Explained videós csatorna szakértője járta körbe a kérdést, és több érdekességet is megosztott a nézőkkel. Elmondása szerint egy amerikai kutatás rávilágított, hogy rengetes autós messze nem tudja, mennyi üzemanyag kell egy autó beindításához, és hogy mennyi üresjárat után érdemes leállítani a kocsit. 
 
Az SAE folyóiratban megjelent kutatás során két teljesen azonos motorral (1,5 literes, négyhengeres benzines Toyota) szerelt autót vizsgáltak meg azonos körülmények között. Pontosan mérték az átfolyt üzemanyag mennyiségét, miközben alapjáraton üzemeltek a motorok.
 
Egyszerű matek bizonyítja mennyi értelme van a start-stop rendszereknek 2
 
A mérések alapján ilyenkor 0,630 liter/óra volt a fogyasztás. Ezt követően azt nézték meg, hogy az újraindítás mennyi üzemanyagot vesz igénybe. Annyiszor indították el, és állították le a motorokat, hogy elérjék a kísérlet első felében, egy óra alatt, alapjáraton elfüstölt üzemanyagmennyiséget. 
 
Így megkapták az egy indításhoz szükséges mennyiséget, ami mindössze 1,1-1,2 milliliter. Innen már egy lépés volt az, hogy megkapják, mennyi ideig tartó alapjárati üzem ér fel egy indítással. A válasz 6,4-7 másodperc. 

Tehát ha ennyi idő, nagyjából 7 másodperc telik el úgy, hogy vesztegel az autó, pirosnál áll, várakozik a vasúti átjáróban akkor már érdemesebb leállítani, hiszen így már biztosan spórolunk némi üzemanyagot.

Minél nagyobb egy motor lökettérfogata, minél nagyobb a teljesítménye, ez a jelenség annál inkább erősebb. 

Egy másik kísérletben valódi városi használat során ugyanazon az útvonalon használták a két autót, ugyanolyan körülmények között, az egyikben aktiválva a start-stop rendszert, a másikban kikapcsolva. A start-stop rendszer minden esetben nyert, 4-8 százalék volt a spórolás mértéke. 

Tehát lehet érzelmi alapon figyelmen kívül hagyni ezt a megoldást, és állandóan kikapcsolni indulás után, de a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a rendszer hasznos, és hosszú távú városi használat során tényleg mérhető mennyiségű üzemanyagot spórolhatunk meg vele.