A tüzet megelőzően hatalmas puffanást lehetett hallani, majd füst borította el az utca egy részét – számolt be róla az Index egyik olvasója.
Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy az V. kerületből perceken belül kiérkeztek a tűzoltók, akik két vízsugárral eloltották a tüzet. A gépjárműben nem tartózkodott senki.
Néhány napon belül ez a második ilyen eset a fővárosban:
Azzal jó tisztában lenni, hogy ütközésnél az autó csak nagyon ritkán gyullad ki. Sokkal valószínűbb, hogy valamilyen műszaki hiba miatt kezd el a jármű füstölni, esetleg lángolni. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy nyugodtak maradjunk, és ha lehetséges, akkor húzódjunk félre, hívjunk segítséget.
Mit csináljunk, ha kigyulladt az autó?
Földes Attila kollégánk korábbi cikkéből sok mindent megtudhatunk az autótűz oltásáról. Tüzet nemcsak a gázolajnál sokkal könnyebben meggyulladó benzin okozhat az autóban, hanem elektromos fogyasztó is. De bajt okozhat a cigarettáról lepottyanó parázs is. A porral oltó olcsóbb, a drágább szén-dioxiddal oltó viszont tisztább eszköz a tűzoltásra.
Habbal is lehet autótüzet oltani, de kültéri felhasználásra szánt darabot kell beszerezni, hogy az autóban tárolva télen se fagyjon bele a töltet. A használati utasítást praktikus vásárláskor bemagolni. De még mielőtt nekiállnánk az oltásnak, mentsük, akit lehet! Először a gyerekülésbe kötött kicsiket szedjük ki az autóból, aztán kezdjünk csak az autó mentésével foglalkozni!
Szakemberek azt ajánlják, hogy bármennyire is vonzó alternatíva, ne megállás nélkül nyomjuk az oltóanyagot, hanem ha lehet, szakaszosan adagoljuk. Ez sokkal hatékonyabb. A legtöbb oltóanyagot nem ész nélkül a tűz közepébe kell fújni, hanem rá, mintha le akarnánk vele fedni az égő anyagot. A szén-dioxid töltetű eszközöknél figyelni kell arra is, hogy a gáz, miközben elhagyja a tartályt, iszonyúan lehűl, ami röhejes módon fagyási sérüléseket is okozhat tűzoltás közben.
Az A, B, C és D azt jelöli, milyen tüzek oltására alkalmas a készülék. Az A szilárd halmazállapotú éghető anyagot jelent, a B tűzveszélyes folyadékot, a C éghető gázt, a D éghető fémet. A készüléken feltüntetik az éghető anyag betűjelét – A, B, C, D –, illetve hogy az adott égő anyagból mennyit képes oltani. Például az “A30” harminc kilogramm szilárd, éghető anyag oltására alkalmas, a “B25” viszont 2,5 négyzetméternyi égő folyadék oltására lehet elegendő.
