Használt autót vásárolni mindig nehéz feladat, főleg, ha nem egy ismerős autóját akarjuk megvenni, hanem egy teljesen ismeretlen járművet néztünk ki, ismeretlen tulajjal.
Ilyenkor gyullad ki a vörös izzó az agyban és felteszed a kérdést, hogy „mi van, ha át akar verni és egy pénztemetőt akar rám sózni?”. Ezt az érzést csak tetézi, ha semennyire nem értesz az autókhoz. Ilyenkor két dolgot tehetsz:
- Mindenképp vigyél magaddal egy ismerőst, vagy független szakértőt, aki otthon van a használt autók világában és segít választani.
- Légy tisztában az autóvásárlás jogi hátterével.
Előbbiben akár Értékbecslő videósorozatukból jól ismert kollégáink is tudnak segíteni. Utóbbiban pedig dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztály osztályvezető ügyésze nyújt felvilágosítást, tanácsait nemrég tette közzé a hazai baleset-megelőzési portál.
Milyen hiba az, amit a vásárlás után számon lehet kérni a használt autó eladóján?
Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt minden lényeges körülményről, de a vevő is köteles tájékozódni. A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén is, azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, észszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az ún. nyílt hibák), úgy kell tekinteni, mint amelyeket elfogadott és az autót ezek ismeretében vette meg.
A használt autó eladója nem felel azért a hibáért, amelyet vásárláskor közölt a vevővel, vagy amelyről a vevőnek tudnia kellett, akár azért, mert azt észlelte, akár azért, mert azt fel kellett volna ismernie gondos, észszerű megtekintés mellett. Ilyen, az eladón utólag nem számonkérhető hibák azok is, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie. De ide kell sorolni azokat a hibákat is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a nyílt hibákra tekintettel feltételezhető, előrelátható.
Ha tehát a későbbiekben olyan hibát észlel a vevő, amelyről a vásárláskor nem tájékoztatták, illetve azt fel sem kellett volna ismernie, az ilyen hibáért felel az eladó. Ezek az úgynevezett rejtett hibák, amelyekért úgynevezett kellékszavatossági kötelezettsége van az eladónak.
A vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti. Továbbá – a kereskedőtől való vásárlás kivételével – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Lényeges, hogy javítás esetén a kijavított rész tekintetében a határidők újrakezdődnek.
Így például, el lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen. Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. Természetesen a költségekkel tételesen el is kell majd számolni.
Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági kötelezettsége 1 évig áll fenn az eladónak. Ha kereskedőtől vásárolunk, akkor a kellékszavatosság ideje 2 év, de figyelni kell arra, hogy a szerződésben lerövidíthető 1 évre.
Fontos! A felek közötti szerződésben a törvény számos rendelkezésétől el lehet térni, ezért mindig kellő figyelemmel és alapossággal át kell tanulmányozni a szerződést, és szükség esetén kérjünk szakmai segítséget.
Új autók esetében pedig jogszabály határozza meg a kötelező jótállás idejét (3 év), amelynél hosszabbat is kínálhatnak az autómárkák.
