Kevés forgalomcsillapító oszlopot tettek ki annyi atrocitásnak, mint azt, amit a kelet-oxfordi Howard Streetre telepítettek – írja a BBC. Hiába helyezték ki alacsony forgalmú városrészben, többször áthajtottak rajta autóval, ütlegelték, kidöntötték, elgörbítették, sőt, még meg is égették, de arra is volt példa, hogy nemes egyszerűséggel ellopták.
Az oszloprongálás különböző formáiról – a repertoár pedig igencsak széles – felvételeket is közölt a közszolgálati híroldal:
"I am quite surprised at the vitriol that a bit of plastic has had"
This bollard – part of a Low Traffic Neighbourhood scheme – has been repeatedly run over, beaten, burnt and, finally, stolen ⬇️
— BBC News (UK) (@BBCNews) April 17, 2023
A közlekedési oszlopok elsősorban azt a célt szolgálják, illetve szolgálnák, hogy az áthaladó forgalmat korlátozzák, így csökkentve a torlódásokat, továbbá a károsanyag-kibocsátást – sokakat azonban láthatóan haragra gerjesztett. Ennek eredményeként az elmúlt időszakban több helyi lakos között is összetűzés alakult ki, de még tüntetést is szerveztek az ominózus oszlop miatt.
Még 1974-ben helyezték ki az első ilyen oszlopot, de igazán az utóbbi néhány évben indult növekedésnek a számuk. Két éve jelentette be a brit kormány, hogy 225 millió fontot fordítanak a forgalomcsillapításra, vagyis további oszlopok telepítésére. A mostani árfolyamon mintegy 94 milliárd forintból megvalósuló beruházás után Skóciában is megjelennek az úgynevezett LTN-ek, nagyjából 84 milliárd forintnyiért.
I’m visiting friends on Leopold Street, East #Oxford. #LTN bollard has been vandalised and removed. Cars are driving through. How much is it costing to replace bollards and how many #LTNs have been vandalised in East Oxford since they were imposed on this working class area? pic.twitter.com/dLYwX0sFxT
— Shaista Aziz 💙 (@shaistaAziz) May 28, 2022
Slow hand clap to the person who set the Howard Street and Barnet bollards on fire last night. Bollards have melted to road and road is impassable in a car unless you wish to wreck your chassis. #LTN pic.twitter.com/QO1vHzPNqs
— Josie Procter 🔶 (@JosieProc) July 4, 2022
Leginkább az oszlopok hatékonyságát kérdőjelezik meg az ott élők: szerintük nem a valós problémára jelent megoldást, hanem pusztán azt áthelyezik máshova – magyarán a főbb utakra terelik a forgalmat. Rachel Aldred egyetemi professzor 46 közlekedési oszlopot tanulmányozott Londonban, és arra jutott, hogy az érintett utakon átlagosan 30 százalékkal csökkent a forgalom, míg a környező főbb utakon csak 1 százalékkal nőtt.
A BBC azt írja, az akkori adatok szerint 100 darab forgalomcsillapító oszlop létezett Londonban 2020-ban, és további többtucatnyi az ország többi részén, ám a közelmúltbéli törekvések alapján ezek az értékek valószínűleg már kevésbé tükrözik a valóságot. Amellett, hogy az Egyesült Királyságban már évtizedek óta jelen vannak, Skócia után Észak-Írországban és Walesben is fontolgatják a bevetésüket.
Mindazonáltal kijelenthető, hogy az elmúlt időszakban több, forgalomcsillapítás vagy valamilyen előírás céljából telepített akadály is kontraproduktív hatást váltott ki. Ahogyan arról korábban a Vezess beszámolt,
- a holland sofőrök sorra bevágnak a buszok elé, ha kell, még az ezt akadályozni hivatott bóján is fennakadnak,
- a kanadai lakó-pihenő övezetekben a betonakadályok nehezítik meg az autósok életét, bár tábla figyelmeztet rájuk, és rikító, sárga színben pompáznak,
- a napokban pedig arról írtunk, hogy az amerikai autósok életét keserítik meg a sebességhatárok betartatását forszírozó, útba épített dupla bukkanók.
