Alaposan feladják a leckét a hatóságoknak a szuverén állampolgárok, akik immár nemcsak az Egyesült Államokban, de Ausztráliában is egyre kitartóbban, sokszor megalapozatlanul bevetett eszközökkel harcolnak a különféle bírságok befizetése ellen – derült ki az ABC ausztrál kiadásának beszámolójából.
Mark Douglas új-dél-walesi bíró azt állítja a bejegyzésben, hogy az önérzetes állampolgárok miatt lényegesen megnőttek az igazságszolgáltatási rendszerre rótt terhek, ugyanis számos esetben a legegyszerűbb közlekedési kihágásokkal szemben is áljogi érvekkel lépnek fel, ezzel a sokszorosára húzva az eljárás általános idejét. A reklamációt benyújtók közel fele önmagát képviseli az adott ügyben, miközben az elmúlt fél évben nagyjából 20-30 százalékkal nőtt a beérkezett panaszok száma.
Douglas elárulta, olyan is előfordult már, hogy egy aktához tartozott 300 oldalas levél is, pedig csak egy szabálytalan parkolás miatt kiszabott pénzbüntetésről van szó. „Ekkor már gyanítani kezded, hogy áljogi érvekről van szó” – nyilatkozta a neves bíró.
Kiugróan az elmúlt években, a koronavírus-járvány 2020. márciusi kirobbanása óta nőtt meg az ilyen esetek száma. Nagyjából félszáz bíróról elmondható, hogy az elmúlt hat hónapban 300-400 ilyen üggyel foglalkozott. Van, aki 10 millió ausztrál dollárra, vagyis több mint 2,2 milliárd forintra beperelte Douglast, igaz, semmilyen jel nem utal arra, hogy az ügymenet során az ausztrál jogrendszer szerint jártak el.
Ez főként azzal magyarázható, amivel az amerikaiak esetében is: többnyire olyan szabályrendszerekre hivatkoznak, amik egyáltalán nincsenek, vagy nem is voltak érvényben – az amerikai alkotmánytól kezdve a Magna Chartán át a Bibliáig mindenre hivatkoztak már, miközben kijelentették: Ausztrália illegitim ország. Álláspontjuk szerint a seriff képviseli a legfőbb törvényt, ennek jegyében saját magukat ki is nevezik seriffnek – a jelenség ráadásul nem pusztán a közlekedési kihágásokra terjed ki.
A magukat szuverénnek valló állampolgárok azzal szemben is kötik az ebet a karóhoz, hogy jogosítványra, továbbá rendszámtáblára sincs szükségük, sőt, arra is van magyarázatuk, miért nem kötelesek betartani bizonyos törvényeket. Vannak, akik ki is használják, hogy egyesek „más hitben” élnek, és többnyire haszontalan tanfolyamok keretében hirdetik az igét, például a szokásjogról.
Mint arról a Vezess korábban beszámolt, ez a gyakorlat már a magyarországi köztudatba is beivódott: a közelmúltban az egyik alternatív, „államból kivált” szervezet saját rendszámtábla hamisításába kezdett, amivel még a rendőröket is sikerült meglepni. Szokásjog, kereskedelmi jog ide vagy oda, egyedi azonosító jellel való visszaélés, valamint hamis okmányok használata miatt kell majd felelnie az illetőnek.