Több órás autóút, unalmasan vánszoróg kilométerek százai, egyenletes tempóval az autópályán. Ebben a helyzetben a jó öreg fáradtság megjelenésére biztosan számíthatunk, ám van egy másik tudatállapot is, amit már jól leírtak a terület szakértői.
Ilyenkor az agy más üzemmódba kapcsol, egyfajta robotpilóta veszi át az irányítást, és lehet hogy az autóból kiszállva egy momentumot sem tudunk felidézni a megtett utazásból.
„Az autópálya-hipnózis egy megváltozott mentális állapot, amelyben egy sofőr nagy távolságokat vezethet autóval, teherautóval vagy más autóval. Vezetés közben a külső eseményekre az elvárt, biztonságos és helyes módon reagálva, anélkül, hogy emlékezne arra, hogy tudatosan tette ezt„. – Weiten, Wayne (2003). Pszichológiai témák és variációk.
Ebben az állapotban az agy automatizálja a vezetés feladatait, a gondolataink pedig teljesen más területekre vándorolnak. A különbséget az jelenti az általános fáradtsághoz hasonlítva, hogy ilyenkor a vezető képes a jármű biztonságos irányítására, és nem alszik el a volánnál. Viszont amikor eluralkodik a fáradtság, akkor nincsenek ilyen funkciók, és a bóbiskoló autós úgymond a lovak közé dobja a gyeplőt, és már semmilyen kontrollja sincs a jármű felett.
Kevés tereptárgy, kihalt, monoton útszakasz, ez adja az autópálya hipnózis alapjait
Tulajdonképpen nevezhető ez a fáradtság előszobájának, ahol még észleljük a környezetünket, és cselekvőképesek vagyunk, de agyunk már a normálistól eltérő állapotba kerül, és a vezetés teljesen automatikusan, tudat alatt történik. Hasonló ez a kerékpározáshoz, két keréken sem gondolkodunk azon hogy egyensúlyozzunk, mekkora dőlésszöggel kell fordulni egy adott kanyarban, mindent elintéz az agyunk.
Monoton útszakaszok idézik elő
Egy 2003-ban, vezetésszimulátorokkal végzett kutatás során a monoton útszakaszok hatásait vizsgálták 56 férfi alanyon. A résztvevőknek két különböző útszakaszon kellett 40-40 percet vezetniük. Mindkét út azonos vonalvezetésű volt, de az egyiknél csupán egyenlő távolságra helyezett fenyőfák szegélyezték az utat, míg a másiknál színes vizuális hatás érte a vezetőt, farmok, fák, erdők, emberek, felüljárók, hídak adtak impulzust az agynak.
A kávé ebben az esetben is segít
A felmérés várható eredményt hozott, a pusztában vezető út már húsz perc után lefárasztotta a sofőröket, ami azt is bizonyítja, hogy nem a túra hossza, időtartama a meghatározó a fáradtság terén, hanem az unalmas, monoton vezetés.
Az igazi álmosság és a monoton feladat által előidézett „autópálya-hipnózis” között az a legnagyobb különbség, hogy utóbbiból még azonnal kiránt egy váratlan esemény, ha hirtelen fékeznek előttünk, akadály tűnik fel, akkor vége az agyi tempomatnak.
Ettől függetlenül nőhet a reakcióidő, és ebből az állapotból a bóbiskolásig vezethet az út, ezért jobb, ha mindenképp megfogadunk pár tanácsot, ami segítheti a frissesség megőrzését a volánnál:
- Az indulás előtti éjszakán legalább 7-9 órát próbáljunk alvással tölteni lehetőség szerint.
- Tartsunk szünetet 90 percenként vagy fáradtság esetén, és ha van rá lehetőség, akkor vegye át más a vezetést.
- A kávé segít. A koffein blokkolja az agyban lévő receptorokat az adenozin nevű alváskémiai anyag felvételében, így hosszabban fenntartja az éberséget.
- Letérni az útról. Ha van plusz fél óránk, választhatunk egy kanyargósabb, de izgalmasabb útszakaszt a monoton autópálya helyett.
- Kerüljük az éjszakai vezetést: az éjszakai vezetés sokkal monotonabb lehet, ezért az agyad könnyebben csúszik át robotpilóta üzemódba.
- A vezetéssegítők csak elősegítik ezt az állapotot, fáradtan ne használjuk ezeket! A fáradtság ellenszere nem lehet a vezetéssegítő rendszer, mivel ezek még könnyebbé teszik a sofőr dolgát, így az agy kevesebb feladattal még gyorsabban halad az elalvás bekapcsolása felé.
