Manapság ritka jelenség, de régebben az autók tetővonala alacsonyabban volt, mint a mai járműveknél, így állítólag többször előfordult, hogy ki- és beszállásnál beütötték a fejüket az utasok, vagy a sofőr. Ennek a kellemetlen problémának a kiküszöbölésére készült 1933-ban Angliában az alábbi találmány.
A Riley Lincook modellek nagyon népszerűek voltak Nagy-Britanniában, már csak azért is, mert napfénytetővel voltak szerelve és az ajtó felett volt egy automata szerkezet, amely az ajtó nyitásával párhuzamosan megemelte a tető azon részét, ahová jó eséllyel beverhette volna a fejét a sofőr beszálláskor.
A tetőzsanér az ajtónyitáskor 45 fokos szögben felfelé mozdult, így a vezető feje nem ütközött a tetőbe. Az ajtó becsukásakor a tetőrész visszabillent a helyére.
A találmány széles körben nem terjedt el, ugyanis a sorozatgyártást nemcsak költségekben, de időben is megnövelte volna. Mindenesetre jópofa ötlet, amelyből kiderül, hogy az autógyártók már régen is arra törekedtek, hogy a vásárlók kényelmi igényeit kiszolgálják.
