Keveseknek dereng, de volt olyan időszak, amikor kézzelfogható versenyzési ambíciókat dédelgetett a Koenigsegg, ám erre alkalmas technikát csupán egy alkalommal épített. Még 2003-ban kezdett el dolgozni a CCGT-programján a svéd sportautógyártó, ám az is évekbe telt, mire ennek eredményeként – a Subaru F1-es motorjával szerelt prototípus tesztelését követően – megszületett az első példány.
Ekkor már 2007-et írtunk, a CCGT-vel pedig a GT1-et vették célba, csakhogy alig két hónappal azután, hogy elvégezték a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA) a szükséges bejárató teszteket, megváltoztatta a kategória szabályait a Le Mans-i 24 órás verseny szervezőjeként is tevékenykedő ACO. Kétségkívül az jelentette a legnagyobb fordulatot, hogy a szervezet 350 sorozatgyártású példányt követelt meg a részt vevő gyártóktól az adott típusból – a korábbi 20 helyett, ráadásul minden évben.
Nézd meg képeken a Koenigsegg egyetlen versenyautóját (a képre kattintva galéria nyílik):
Ez egy kisebb, minden részletre odafigyelő gyártó számára, mint amilyen a Koenigsegg, gyakorlatilag lehetetlen vállalás lett volna. Ugyanakkor nem ez volt az egyetlen ok, ami miatt végül térdre kényszerült a projekt: a CCGT karbon monocoque-os váza eleve nem felelt meg az előírásoknak, az elképzelésükhöz pedig a végletekig ragaszkodtak a svédek. Azóta is sajnálják, hogy lehetőségük sem volt arra, hogy megmutassák, mekkora potenciál rejlett az autóban, amit bárki próbált ki, két jelzővel illette: kezelni álomszerű és rendkívül versenyképes.
Az akkori szabályváltozásoknak így az lett a pozitív hozadékuk, hogy akad most egy roppant szerencsés ember, aki elmondhatja magáról, hogy övé a Koenigsegg egyetlen versenyautója. Hamarosan pedig változik ennek az embernek a kiléte, mivel a CCGT a Goodwoodi Sebességfesztiválon kalapács alá kerül. Számítások szerint akár 3-4 millió fontos, azaz 1,35-1,79 milliárd forinton cserélhet gazdát a legritkább Koenigsegg a Bonhams árverésén, amire július 14-én kerül majd sor.
Fotó: Bonhams | Cars
Mit rejt ekkora összegért a Koenigsegg CCGT? Többek között egy 5,0 literes, V8-as szívómotort és az ahhoz párosított szekvenciális sebességváltót. Eredetileg egy 4,8 literes hajtásláncot helyeztek volna a GT-autóba, de az nem felelt meg a szabályoknak, így ebben a kérdésben mindenképpen kénytelenek voltak engedni a Koenigseggnél. Tekintve, hogy az autó saját tömege csupán 1,1 tonna, 600 lóerő így is sok mindenre lehet elég – a feltételes mód pedig a teljesítményadatok hiányával magyarázandó: bár azt tudni, hogy 100 literes a CCGT tankja és 0,297-es légellenállási együtthatóval rendelkezik, ezek az értékek azokra a kérdésekre nem adnak választ, hogy mennyire sebesen gyorsul, vagy mekkora sebességre képes egyáltalán.
Fotó: Bonhams | Cars
A CCGT történetét ismerve viszont kijelenthető, hogy óriási kár a technikai sportnak, hogy ily módon kiölték azt a kevéske versenyszellemet a Koenigseggből. Sportautókkal ugyanis a mai napig foglalkoznak a svédek, és egyik brutálisabb a másiknál, amik a legváratlanabb helyzetekben képesek meglepetést szerezni.
