Minden kétséget kizáróan a Delta HF Integrale a valaha volt egyik legnépszerűbb típusa a Lanciának, hiszen a ferdehátú nemcsak jellegzetes megjelenésével, de a ralizásban elért eredményeivel is sokak emlékezetéve véste be magát: a rali-világbajnokságon sorozatban hat gyártói bajnoki címet vágott zsebre az olasz márka 1987 és 1992 között, egyéniben pedig négyszer diadalmaskodott ez idő alatt.
Éppen ezért sokakból nosztalgikus érzéseket válthat a Manhart egyik újdonsága, ami lényegében a Delta HF Integrale modernizált, e világi változata. Ugyanaz a 2,0 literes, 16 szelepes turbómotor hajtja a Manhart Integrale 400-at, annak 375 lóerős teljesítménye pedig aligha okoz csalódást. Szó nincs elírásról, a német tuningműhely természetesen megpiszkálta a négyhengeres hajtásláncot, ezzel magyarázható az eredeti modell által biztosított 200 lóerőhöz viszonyított különbség. A maximális forgatónyomaték is hasonló módon katapultált, ami immár nem 298, hanem 550 Nm-es értéket takar.
Más technikai változtatások is azt igazolják, hogy a Manhart igyekezett minél sportosabb Lanciát kiadni a kezei közül, amiról a szembetűnőbb hátsó spoiler mellett az alacsonyabb hasmagasság, a keményebb futómű, valamin a sportkipufogó árulkodik. Közben a 17 colos OZ Racing Rallye felnik szinte teljesen kitöltik a kerékjárati íveket, amik mögött elöl négy-, hátul pedig kétdugattyús Brembo féknyergek bújnak meg, így az összkép szempontjából sem hazudtolja meg önmagát a német cég munkája.
S ha már összkép, a Delta a belső térben is igyekezett minél nagyobb hangsúlyt fektetni a sportosságra, persze racionális keretek között. Mindehhez az egyedi díszítésű, finom bőr- vagy Alcantara-borítású belső, a műszerfalra helyezett Manhart EVO műszerek és a 35 centiméteres átmérőjű sportkormány is sokat hozzátesz.
Azt sajnos nem árultak el, mennyiért kapható, de egy biztos: nem olcsó mulatság egy ikonikus múlttal rendelkező, mégis teljesen új Lancia a mai világban.