Kevés típust övez akkora és olyan hosszú ideje tartó kultusz, mint a Volkswagen kisbuszát, ami ugyan már hosszú évtizedek óta Transporterként ismert, az 1950 óta létező típus T1-ként, T2-ként és T3-ként kezdte meg pályafutását, ami több mint 12 millió legyártott példányt takar. A közelmúltban lapunk, a Vezess is részt vett egy ilyen, a típust ünneplő eseményen a németországi Hannoverben:
Az is biztos viszont, hogy kevés kisbusznak van olyan története, mint annak az 1955-ös évjáratú T2-esnek, amit az első nemzetközi, kaliforniai (USA) VW Bus Dayen is megcsodálhattak a kilátogatók. Ez a fajta kisbusz Schulwagen néven fut(ott), és amit érdemes tudni róla, hogy annak idején társaival együtt utazó oktatójárműként funkcionáltak a Volkswagen egyes márkakereskedéseinél.
Tudni vélik, hogy ezek közül az utolsó még létező példány Lind Bjornsen tulajdonában van, de ez is inkább a szerencsének köszönhető. A különleges kisbuszok sorsa már alig néhány év után hányatatottá vált a tengerentúlon: az 1950-es évek elején egy osztrák üzletember, Max Hoffman intézte a Volkswagenek és Porschék importát az Egyesült Államokba, csakhogy a wolfsburgi márka már 1954-ben szerződést bontott vele mint egyetlen ottani importőrével, hogy megkezdje érdekeltségeinek kiépítését, csatlakozva a világ akkoriban a legnagyobbnak számító piacához, aminek az alkatrész- és szervizhálózat is a feltétele volt, ehhez kellett a Schulwagen.
A Volkswagen amerikai leányvállalatát 1955 októberében jegyezték be, azóta szinte az egész kontinenst meghódította a német gyártó. Az idő előrehaladtával azonban a Schulwagenek egytől egyig a feledés homályába merültek – a szóban forgó, 1955-ös darab 43 éven át rostokolt egy ohiói istállóban. Ott talált rá lelkes buszgyűjtőként Bjornsen, aki mintegy tíz réteg festéket levakar(tat)va jött rá szerzeménye különleges előéletére, amit aztán a Volkswagen is megerősített.
Fotó: Volkswagen
Fotó: Volkswagen
Teljes körű felújításon esett át a T2-es Volkswagen, mechanikai alkatrészeit is beleértve – a korabeli felszerelések, alkatrészek beszerzésével együtt közel öt hónapig tartott a folyamat. Az eredmény azonban önmagáért beszél, és tényleg régi, 1955 januári pompájában fest a kisbusz – csak 2023-as kiadásban.
