Az egyre terjedő villanyautók előnyei közé tartozik egyebek mellett az azonnal rendelkezésre álló teljes nyomaték és az ebből következő, a belső égésű motoros társaikat messze leköröző gyorsulás.
Ám ami előny például az előzéseknél, sok ember számára hátrány is, ugyanis a hirtelen meglóduló autókban ülők rosszul lehetnek, akár hányingerük is lehet. Az ok a jól ismert utazási/mozgásbetegség (kinetózis), melynél a látással nem egyező mozgásérzetre reagál az agy úgy, mint mérgezés esetében. Hullámvasúton, de autóban gyors kanyarokban, szerpentineken villanyos hajtás nélkül is sokan tapasztalhattak már ilyesmit.
A Honda mérnöke azon dolgoznak, hogy kiiktassák ezt a kellemetlen mellékhatást.
„A problémát az jelenti, hogy az autó nem várt módon mozdul meg, ami aztán rosszulléthez vezethet” – nyilatkozta a Car magazinnak a Honda műszaki tanácsadója, Jamamoto Kotaro.
A szakember elárulta, hogyan is küzdenek ez ellen: a Hondánál a pedálszög, a pedál lenyomásának sebessége és az ennek hatására fellépő gyorsulás ideális arányait keresik, úgy vélik, hogy a megfelelő, természetes érzetet keltő gyorsulási görbe lesz a gyógyír.
Ez így egyszerűnek hangzik, hiszen nem akkora bravúr lomhább, lineárisabb gyorsulást beprogramozni, a kihívást az jelenti, hogy megőrizzék autó dinamikáját, főleg, hogy a sportosabb modellekben is egyre inkább teret nyer az elektromos hajtás.
A Honda új, kimondhatatlan nevű villany-SUV-ja
„Az lesz a művészet ebben, hogy a mozgásbetegség kiiktatása mellett is megmaradjon a dinamizmus, azaz hogy a probléma megoldása ne befolyásolja hátrányosan a teljesítményt” – mutatott rá Jamamoto.
A mozgásbetegség mellett a villanyautók „azonnali” gyorsulása balesetveszélyt is jelent, a francia AXA biztosító statisztikái szerint az elektromos járművek vezetői körében 50%-kal magasabb a túlzott „gázadásból” fakadó közlekedési balesetek aránya – azaz tényleg szükség van a Hondáéhoz hasonló fejlesztésekre.
