Fél évszázaddal az „első kört” követően az elmúlt években újabb űrverseny tárgya és célja lett égi kísérőnk, a Hold.
A Földtől átlagosan jó 384 ezer kilométerre keringő égitestre való visszatérésen legkomolyabban az Egyesült Államok dolgozik az Artemis-program keretében, ha minden jól megy, az USA 2025-re újra embert visz a felszínre, de Kína, India, sőt magánvállalkozások is igyekeznek különböző projektek keretében eszközöket juttatni oda.
Természetesen a „második űrhatalom”, az annak idején szondákkal igen, de emberekkel a Holdra nem eljutó Oroszország sem akar kimaradni, ők eredetileg az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködésben küldtek volna landoló egységet, ám a projekt Ukrajna orosz lerohanását követően megszűnt, pontosabban a partner kihátrált belőle.
Az oroszok ennek ellenére nem mondtak le a Luna-25-ről, az eredetileg az ESA által biztosított-szállított rakományt, tudományos felszereléseket végül sajátokkal pótolták, és ha minden jól megy, augusztus 11-én, azaz pénteken útnak is indul a rakétájuk, tudósít a TASZSZ hírügynökség.
A Szojuz-2.1b rakétára illesztett Luna-25-öt a Vosztocsnij koszmodrómból indítja a Roszkozmosz, és ha a kilövés, az út és a landolás is sikerrel végződik, az egység a holdi Déli-sark környékén gyűjt majd talajmintákat, persze a legfőbb cél a további holdra szállásokhoz való adatgyűjtés lesz.
Oroszország elődje, a Szovjetunió utoljára 1976-ban, a Luna-24 küldetés keretében járt a Holdon.
A nyugati világtól az ukrajnai háború miatt elszigetelődött Oroszország hosszabb távon Kínával együttműködve szeretne holdbázist létrehozni. A Nemzetközi Holdkutató Állomás tervéről 2021-ben állapodtak meg.
Nagyjából párhuzamosan India is újabb holdi missziót bonyolít, a július 14-én fellőtt Chandrayaan-3 szombaton, augusztus 5-én állt pályára a Hold körül, és az adatgyűjtést, fényképezést követően a tervek szerint 23-án landol majd a felszínen.
Űrkutatással, űrutazással kapcsolatos további cikkeinket ide kattintva olvashatod!