Sajátos, de kifejezetten gyakorlatias módszerrel próbálják felhívni a tanulóvezetők figyelmét az ittas vezetés veszélyeire egy fukuokai autósiskolában Japánban. Az „ellenőrzött ittas vezetési élmények” keretében a tanulók ittasan ülhetnek volán mögé, és egy egyszerű útvonalon megtapasztalhatják, hogyan befolyásolja az alkohol a képességeiket – írja a The Guardian.
Ezzel a Csikusinóban működő autósiskolának az a célja, hogy példát statuáljon azoknak a „túlságosan magabiztos” tanulóknak, akiknek meggyőződésük, hogy az alkohol nem tudja befolyásolni őket vezetés közben. Ezért megitatnak a résztvevőkkel egy doboz sört (350 ml), egy csésze szilvabort és egy adag sócsút, és ezután újra teljesíteniük kell ugyanazt az útvonalat – közben ugyanazokat a rutinfeladatokat teljesítve –, amin korábban józanon vezettek.
Mi az a sócsú?
Bár nem az alkohol a Vezess fő profilja – ellenben a legexkluzívabb különlegességekről testvérlapunk, a First Class rendre beszámol –, a rend kedvéért érdemes tisztázni, hogy a sócsú egy jellegzetes japán égetett szesz, amihez árpát, édesburgonyát, hajdinát vagy rizst használnak fel, de esetenként barna cukorból vagy éppen répából is előállítják.
Kjúsúról, az ország harmadik legnagyobb szigetéről származik, de manapság már egész Japánban gyártják – hasonló néven egyébként egy tradicionális koreai szeszes ital is fut, de a sócsú nem tévesztendő össze a szodzsuval. Eredete tisztázatlan, fogyasztás tekintetében pedig igazán csak az évezred elején kezdett el terjedni, de a sócsú elődjeinek története egészen a 16. századig nyúlik vissza.
A sócsú hagyományos japán rövidital. (Illusztráció: Getty Images)
Alkoholtartalma nagyjából 25%-os, azaz a whiskynél és a vodkánál gyengébb, de még a szakénál is erősebb – abban az esetben, ha többször lepárolják, ez az érték a 35%-ot is elérheti.
A kísérletben részt vevő helyi riporter esetében a leheletvizsgálattal végzett alkoholszondateszt 0,30 mg/literes értéket jelzett, ami pont a kétszerese a meghatározott küszöbértéknek. Váltig állította, hogy képes vezetni, pedig a kezei hidegek voltak, a pulzusa megemelkedett és az arca kivörösödött – ehhez képest eltévedt, és a második próbálkozásban már nem vehetett részt. Az útvonal követése mellett problémát okoztak a rutinfeladatok, azok során ugyanis feldöntötték a terelőbójákat, míg azt megelőzően, vezetés közben „többször feleslegesen gyorsítottak, illetve lassítottak”.
Megdöbbentette a tanuló szerepébe bújt riportert a lap beszámolója szerint, milyen hatást váltott ki belőle az alkohol a volán mögött, főleg azok után, hogy több kanyart is a kelleténél nagyobb sebességgel vett be, sőt, volt, hogy a szemközti sávba is áttért.
Közlekedésbiztonsági kérdések hosszú sora mellett egy halálos baleset 17. évfordulója adott még apropót a japán autósiskola kezdeményezéséhez. 2006-ban ugyanis egy önkormányzati alkalmazott alkoholfogyasztás után ült autóba, halálos balesetet okozott, amiben az autóban utazó három gyermek is életét vesztette.
