Bár itthon él a zéró tolerancia szabálya, a részeg sofőrök ha nem okoznak balesetet, csak fennakadnak egy közúti ellenőrzésen, akkor legfeljebb mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. A 2023-as szabályok szerint 0,30 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,15 milligramm/liter levegőalkohol-koncentráció marad az első küszöbérték, viszont akinek szeptembertől ezt meg nem haladó értéket mutatnak ki a szervezetében, 30 ezer helyett 39 ezer forintos bírságra számíthat. Ha ezt a szintet átlépi, akkor 100 ezer helyett 130 ezer forintot kell fizetnie.
Dániában viszont más rendszert vezettek be. Ha az ellenőrzés során a sofőr vérének véralkoholértéke meghaladja a 2,01 ezreléket, akkor a gépjárművet a rendőrök a helyszínen lefoglalják.
Ugyanez történik akkor, ha a sofőr ennél enyhébb mértékben ittas (legalább 1,2 ezrelék), de visszaesőnek minősül, és nem először kapják el. Ugyancsak lefoglalásra kerülnek az „őrülten száguldozó” sofőrök gépjárművei.
Ha valaki a megengedett sebességet kétszeresen lépi túl, vagy autópályán gyorsabban halad 200 km/h-nál, akkor a rendőri ellenőrzést követően ki kell szállnia az autóból, és már a kocsi nélkül folytathatja útját, azt ugyanis lefoglalják, függetlenül attól, hogy dán állampolgárról vagy külföldiről van szó.
A pontos eljárás szerint ilyenkor az autóval való rendelkezési jog ideiglenesen megszűnik. Az csak a későbbiek során, a bíróság döntésének jogerőre emelkedésekor derül ki, hogy az autót valóban elkobozzák, vagy visszaszolgáltatják a tulajdonosának. Elkobzás esetén a járművet a rendőrség értékesíti, és a vételár – a költségek levonását követően – az államkasszába kerül.
Ezen túlmenően a súlyos szabályszegések elkövetői komoly pénzbírságra, jogosítványuk elvesztésére, elméleti és gyakorlati vizsgakötelezettségre, kötelező tanfolyamra, s akár még szabadságvesztés büntetésre is számíthatnak.
Lehet, hogy ennek is szerepe van abban, hogy Dánia rendelkezik az EU második legbiztonságosabb úthálózatával Svédország után.
