Ritkán fordul elő, hogy teljesen lecsupaszítva is megmutatnak egy sportautót, csakhogy a Bugattinak jó oka volt erre a Bolide esetében. Bár a francia manufaktúra 2020 őszén egyáltalán nem gondolkodott távlatokban az akkor bemutatott pályaversenyautójával – még csak gyártás szintjén sem –, végül egy sorozat erejéig meggondolta magát.
Nem hiába, most ugyanis szintet lépett a 40 példányban mégiscsak megjelenő Bolide-dal a Bugatti: hétfői közleményében számolt be róla a márka, hogy megalkotta a típus homológ, azaz a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) LMH és LMDh szabványának megfelelő változatát – ez pedig nem jelent mást, hogy az új monocoque révén mostantól akár Le Mans-ban is lehet versenyezni az 1600 lóerős sportautóval.
A képre kattintva galéria nyílik:
Fontos leszögezni, hogy nem elírás az 1600 lóerő. Az 1850 lóerős érték ugyanis csak a három évvel ezelőtti tanulmányautóra vonatkozik, és ahogy szériagyártásra adták a fejüket a franciák, csökkentették a Bolide teljesítményét. A még így is pusztító erő mellé 1600 Nm-es nyomaték párosul. Az értékéből ez sem vesz el sokat, hiszen a Bolide vonzereje a kezdetektől fogva a kiemelkedő aerodinamikában rejlett, és ennek nyomatékosítása végett már a bemutató előtt a retinánkba égették a kedvező, 0,67 kg/lóerős tömeg-lóerő arányt.
Szénszálas szerkezetének köszönhetően bármennyire durva gép, szó szerinti értelmében pehelykönnyűnek számít a 8,0 literes V16-os motorral szerelt Bolide, hiszen – jelentős túlsúlyt megtakarítva – mindössze 1450 kilogrammot nyom. Ehhez képest komoly próbákat állt ki a törésteszteken, melyek során az A oszlopnak 7,5 tonnás, a B oszlopnak 12 tonnás terhelést kellett kibírnia, míg a harmadik teszt esetében 6 tonnás oldalirányú terhelést alkalmaztak – többek között.
A még magasabb szintű biztonságra törekedve automatikus, katonai minőségű tűzoltórendszerrel is ellátták a Bugattit, ami sokkal fejlettebb azoknál a készülékeknél, amik a versenyautók többségébe kerülnek. Kétüléses pilótafülkéjét úgy alakították ki, hogy minél könnyebb legyen a be-, illetve kiszállás – ami tűz vagy baleset esetén szintén jelentőséggel bírhat –, míg a fejtámlák külső részeit az ajtókhoz rögzítették.
A GT3-as szabályrendszerben leírtakhoz (is) alkalmazkodva az ajtókerethez egy olyan, 3D-nyomtatású alumíniumkeretet is illesztettek, ami mindössze 300 gramm, de ezzel együtt 700 kg-os terhelésnek is ellenáll.
Fotó: Bugatti
A pilótafülkében a versenyző- és az „anyósülést” is olyan hatpontos biztonsági övvel látták el, amit az FIA jóváhagyott, és 2,5 G-s erőshatásnál is a legmagasabb szintű biztonságot biztosítja. Az ülések a Le Mans Hypercar-rendszerben érvényes szabályok szerint alakították ki, és ha ez sem lenne elég, a pilótafülke a régóta használt HANS-rendszerrel is teljes mértékben kompatibilis.
Mindezt az aktív biztonsági funkciók, köztük a vezetéssegítő rendszerek egészítik ki. Ezek közé tartozik a kipörgésgátló, az elektronikus menetstabilizátor, illetve a blokkolásgátló. A klímarendszer már csak hab a tortán, ami arra hivatott, hogy enyhítse a pilótafülkében gyakran előforduló rekkenő hőséget.
Ritkaságának megfelelően vastagon fogott a toll a Bolide értékesítésénél, annak darabját ugyanis 4,3 millió dollárért, azaz több mint 1,5 milliárd forintért értékesítették. Ennek ellenére mindegyiken sikeresen túladtak, és a leendő Bugatti-tulajdonosok várhatóan jövőre meg is kapják újdonsült, egyben roppant drága szerzeményüket.
Nézd meg videón is, hogyan öltöztetik fel (újra) a Bolide-ot:
A mostani bejelentésből nem következik egyenesen az, hogy a Bugatti is szeretné megméretni magát Le Mans-ban: a hivatalos magyarázat szerint az előírások, töréstesztek szigorúságában keresték a kihívást, és erre ez a fajta homologizáció bizonyult a legalkalmasabbnak.
Persze, minden más még a jövő zenéje, az pedig köztudott, hogy az utóbbi években az autógyártók körében az LMDh-projekt és a hosszútávú versenyzés kifejezetten vonzóvá vált – egyedül az Audi vágta sutba erre irányuló terveit, méghozzá a Forma-1 kedvéért.
