Egekbe szöknek az üzemanyagárak, ráadásul az elmúlt évek romló tendenciája oda vezetett, hogy a magyar utakon közlekedő autók átlagéletkora újabb mélypontot ért el. A használt autók bizonyos lélektani határt meghaladó és stagnáló árai sem javítanak a finoman szólva kedvezőtlen gazdasági helyzeten, ami sokakat arra sarkallt, hogy ritkábban üljenek autóba, vagy ha meg is teszik, akkor is szinte fillérekért, van, hogy napról napra tankolnak.
Korábbi cikkünkben egy elejtett félmondat formájában már tettünk utalást arra, miben másabb a helyzet Szingapúrban, nemrégiben pedig a Reuters foglalkozott a kérdéssel. Amíg az Egyesült Államokban még ösztönzik is az autóbirtoklást – igaz, ebben a foghíjas tömegközlekedési infrastruktúra ugyancsak közrejátszik –, Magyarországon pedig megengedhetetlen luxusként aposztrofálják, az ázsiai városállamban tényleg annak tűnik.
Szingapúrban ugyanis csak annak lehet autója, aki rendelkezik a birtokláshoz jogosultságot adó, különleges tanúsítvánnyal, amihez egy hosszú, macerás pályázati eljárás keretében lehet hozzájutni. Önmagában tehát édeskevés a pénz, pedig közben alaposan megkérik az árát: az engedélyeket a kormány adja ki, azt a célt szem előtt tartva, hogy korlátozzák az autók számát az utakon. Ennélfogva igénylésre is csak havonta kétszer van lehetőség.
A helyzetet pedig csak tovább súlyosbítja, hogy az 1990-ben bevezetett jogosultsági bizonyítványt jelenleg minden eddiginél magasabb árat megfizetve lehet igényelni. Aki autót szeretne vásárolni, máris kalkulálhat egy 146 ezer szingapúri dolláros költséggel, ami a mostani árfolyamon több mint 39 millió forinttal egyenlő (és akkor még nincs is autó). Győztes pályázat esetén 10 évre szól a tanúsítvány, az idő letelte után az engedély egyaránt hosszabbítható és töröltethető.
Szingapúrban hétköznapi ember számára felfoghatatlanul összetett az autóbirtoklás kérdése, de ennek hátterében is a forgalomcsillapítás áll. (Fotó: Suhaimi Abdullah/NurPhoto/Getty Images)
Ez az összeg amellett, hogy több mint a négyszerese a 2020-as díjszabásnak, globális szinten az autózás legdrágább színterévé tette Szingapúrt, mindezt úgy, hogy a városállam lakossága 5,9 millió fő – összehasonlításképpen: Magyarországé 9,3 millió fő –, a 716 km2-nyi területe pedig egy óra alatt átszelhető autóval.
Ezzel párhuzamosan egy kisebb méretű, államilag támogatott lakáshoz 125 ezer dollárért, vagyis körülbelül 33-34 millió forintért lehet hozzájutni, ami épphogy meghaladja a szingapúri háztartásokra jutó éves mediánfizetést, ami 32,5 millió forintra jön ki. (A magyar valóság ettől is jócskán elmarad, tekintve, hogy jelenleg a havi bruttó mediánkeresetet 450 ezer forintban állapították meg.)
Hogy ez a sarc mekkora jelentőséggel bír, jól szemlélteti a hírügynökség példája: a tanúsítvány miatt egy új, hibrid Toyota Camry ára több mint 250 ezer szingapúri dollárra, forintosítva 67,5 millióra rúg, míg az Egyesült Államokban ehhez kevesebb mint a hatoda, azaz valamivel több mint 10 millió forint is elég.
