Nap mint nap találkozni olyan autósokkal a hazai utakon (bár már jobb a helyzet, mint néhány éve), akik a csillagos ég alatt úgy nyomatják a ködlámpákat, mintha nem lenne holnap – van, aki nappal is, ha kell, ha nem –, pedig a látási viszonyok nem indokolják.
Pontosan nem tudni, hogy milyen megfontolásból kattintják fel indokolatlanul ezeket a lámpákat, hiszen tiszta időben jobban nem fognak látni tőle, pláne hátra nem, és kicsit sem menő, ha kettő helyett négy darab izzó világít elöl. Viszont arra tökéletes, hogy a hátad mögött érkezőt patent módon elvakítsd. Egyetlen esetben lehet elfogadható az első ködlámpák használata tiszta időben, ha mondjuk az egyik tompított kiégett, és még nem volt alkalmad kicserélni az izzót. De ez sem azt jelenti, hogy hetekig így kell autóznod.
A KRESZ annyit mond, hogy „tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják”.
A 6/1990 KÖHÉM rendeletben konkrétan meg van fogalmazva: „Az első ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás, vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását. 5.14. Hátsó ködfényszóró lámpa arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.”
Az előzőek alapján kijelenthető a ködfényszóró köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhő képződése esetén, a hátsó ködlámpa pedig kizárólag köd esetén használható!
Ha pedig nem így teszel, azaz a látási viszonyok nem indokolják a ködlámpák használatát, a rendőrök akár 30 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak.
Pluszérdekesség, hogy Németországban ez az összeg 20 euró, ami nagyjából 7700 forintot jelent. De ha balesetet okozunk a ködlámpák indokolatlan használata miatt, akkor 35 euróig emelkedik a büntetés (13 500 forint).
