Ilyen időben, mint amilyen jelenleg van az országban, bármilyen csapadék is hullik, arra nagyobb összeggel fogadhatunk, hogy az út csúszni fog. Sőt, néha csapadék sem kell hozzá, elég a hajnalban lecsapódó pára felfagyása. Tehát teljesen időszerű átvenni, hogy mit nem teszünk autóvezetőként a csúszós úton.
A legfontosabb, hogy a pánikfékezést kerüljük el, amely nem azonos a vészfékezéssel.
Vannak közlekedési szituációk, amelyek megijeszthetik a hétköznapi sofőröket, akik rossz pillanatban érzik úgy, a fékezés a legjobb megoldás. Ez történhet akkor is, ha semmilyen más jármű nincs a közelükben: például kanyar előtt csökkentenék a sebességet.
Ilyenkor erősebb fékezés hatására a csúszós úton a kerekek blokkolnának (vagy éppen blokkolnak is, bár már kevés a forgalomban a blokkolásgátló nélküli autó), tehát elvesztik tapadásukat, ilyenkor pedig a lassulás intenzitása csökken. Ekkor a sofőrök nagy része még jobban tapossa a féket, de ettől nem tér vissza a tapadás, a kerekek még inkább blokkolnának, vagy maradnak csúszásban, ezzel az irányíthatóság is csökken, vagy lehetetlenné válik. Mi a megoldás?
Csökkenteni kell a fékerőt! (csak akkor, ha nincs ABS az autóban!)
Nem kell teljesen abbahagyni a fékezést, hanem kicsit feljebb engedni a pedált, hogy a blokkolási hajlam csökkenjen, a gumi újra tapadást találjon, és elkezdjünk lassulni vagy éppen más irányba kormányozni, szükség esetén pedig teljesen megállni. Tapadási szinten tartott vészfékezéssel rövidebb úton megáll az autó, mint kitartó pánikfékezéssel.
Ez a videó jól mutatja, mekkora a fékút ABS-es és ABS nélkül autóval:
Ez pedig talán még látványosabb és sokkal több mindent megmutat:
Azt is jó észben tartani, hogy ne fékezzünk a kanyarban a kormányzással egyszerre, mert a guminak épp elég az oldalirányú erőket átvinni, nemhogy még hosszirányúakkal (fékezés-gyorsítás) küzdjön. A kanyar előtt fékezve vegyük fel azt a sebességet, amivel biztonságosan átjutunk az íven. Aki kanyarodás közben lassít vagy elveszi lábát a gázról, az könnyen megpördülhet.
