Bár a globális felmelegedés hatására egyre ritkábbak az igazán csípős telek, továbbra is képes kellemetlen meglepetést okozni a , valamint a jég – főleg akkor, ha az utak nincsenek rendesen sózva, illetve takarítva. Az Egyesült Államokban is foglalkoznak a problémával, a pennsylvaniai Drexel Egyetem kutatói pedig egy önmelegítő betonban látják a megoldást – írja a New Atlas.

Az alapját a paraffin adja, ami fázisváltó anyagként képes arra, hogy hőt bocsásson ki, ennek révén télen is fagypont feletti hőmérsékleten lehet tartani a betont, amivel meg lehet hosszabbítani az utak élettartamát is. Kétféle módszert teszteltek a paraffin betonba történő bedolgozására: az egyik esetben folyékony paraffint alkalmaztak, amit apró kövek, kavicsok segítségével juttattak a betonba, míg a másiknál mikrokapszulák formájában keverték bele.

Két évig vizsgálták az egyetem parkolójában a fázisváltó anyagok hatékonyságát. Ez idő alatt a betonlapokat 32 alkalommal tették ki fagynak, valamint ötször egy hüvelyknél, azaz 2,54 centiméternél vastagabb hótakaróval kell megbirkózniuk. Kamerák és hőérzékelők segítségével azt állapították meg, hogy a fázisváltó beton 10 órán át 5,6-12,8 Celsius-fok között tartotta a felületi hőmérsékletét azt követően, hogy a levegőé fagypont alá esett. Az így termelt hő pedig elégendőnek bizonyult ahhoz, hogy elolvadjon a hó – óránként kb. 0,635 centiméterrel csökkent a hóréteg vastagsága.

A két keverési módszer közül pedig az bizonyult jobbnak, amikor apró kövekkel és kavicsokkal itatták fel a folyékony paraffint, mielőtt azokat a betonba juttatták volna. Amikor mikrokapszulákat alkalmaztak, gyorsabban melegedett a beton, de a hő megtartására csak feleannyi ideig volt képes.

Ugyanakkor öt centiméternél valamivel vastagabb hótakaró esetén már kevésbé voltak hatékonyak a paraffinnal kevert betonlapok, amelyeknek csökkenhet a teljesítményük, ha nem tudnak kellően feltöltődni, felmelegedni egy-egy fagyás, valamint havazás között. Azt tervezik, hogy folytatják a technológiával kapcsolatban az adatgyűjtést, főként a hosszú távú hatékonyság felmerésére.