2017 és 2020 után a Közlekedéstudományi Egyesület idén is felmérést végzett a közlekedési kultúráról. Az ezerfős kutatás reprezentatív, amely a magyar felnőtt népességre alapoz. Az adatfelvétel február-márciusban készült, és néhány kérdésben igen érdekes végeredmény született.
Először arra kérdeztek rá, hogy „Mennyire érdeklik Önt a közéleti kérdések, társadalmi problémák?”
A válaszokból kiderült, hogy az embereket igenis érdekli, mi történik a közlekedésben, hogyan tudnak közlekedni. A felmérés szerint különösen azokat érdekli, akiknek van jogosítványa, azokat pedig még inkább, akik személyautóval járnak – ez mondjuk teljesen érthető.
A válaszadók 85%-a egyetértett azzal, hogy ha a közlekedés résztvevői figyelmesebben, kulturáltabban viselkednének egymással, az biztonságosabbá tenné az utakat. A kutatásból az is kiderült, hogy a közlekedés a megkérdezettek több mint negyedénél kellemes érzésekkel párosul, míg kifejezetten frusztrációt mindössze 5 százalékuknak okoz.
A megkérdezettek nyomós többsége a közlekedés legkulturáltabb szereplőjének önmagát tartja. Ez 2017-hez képest még javult is, az 5-ös skálán az átlag 4,1-ről 4,3-ra javult. A kulturáltság mellett a szabálykövetés is hasonló tendenciákat mutat. A magyar társadalom tagjai úgy vélik, hogy senki sem azonos mértékben szabálykövető és kulturált a közlekedésben, kivéve önmagukat. Mindenki más esetében a szabálykövetés a valószínűbb és a kulturáltság pedig a kevésbé valószínű.
Mindenki úgy gondol tehát önmagára, mint aki szinte maximálisan szabálykövető, és szinte maximálisan kulturált közlekedő. Mindenkinek van valami problémája a többi közlekedővel, saját magát kivéve. Az attitűdök alapján a kerékpárosok a legkevésbé szabálykövetők, és őket tartják a legkevésbé kulturáltaknak is.
2024-ben először készült el amerikai mintára a Közlekedésbiztonsági és Közlekedési Kultúra felmérés. Az indexek kitalálásakor azt vizsgálták, hogy a magyar társadalom mennyire tart veszélyesnek 11 vezetési formát, és milyen gyakran találkozik ezekkel a közutakon. Különösen a veszélyesség vonatkozásában a válaszok tudatosnak, megfontoltnak tűnnek. A 11 magatartási forma 5 magatartási típusba sorolható, úgymint
- megosztott figyelmű vezetés (pl. mobilozás vezetés közben),
- agresszív vezetési magatartás,
- önző vezetési magatartás,
- módosult tudatállapotú vezetés (alkohol, drog),
- önveszélyes vezetés.
Összességében a magyar közutakon az agresszív magatartás okozhatja a legnagyobb problémát, amitől alig marad el az önző vezetési magatartás. Magyarországon a közlekedés biztonságát és a közlekedés kultúráját úgy lehet a leginkább javítani, ha erre a két területre koncentrálnak a kampányok és persze maguk az emberek, akik volán mögé ülnek.
