170 fős bölénycsordát telepítettek néhány éve a romániai Szárkő-hegységbe. A szabadon élő bölények több mint 200 éve kihaltak a mai Románia területéről, most pedig olyan dolog derült ki ezekről a jószágokról, hogy hasznosabbak, mint azt bárki gondolta volna.
De hogy lehetséges ez?
A legfrissebb modell – amelyet a Yale tudósai publikáltak – kiszámítja, hogy a vadon élő fajok milyen mértékben képesek megkötni és tárolni az atmoszférikus CO2-t a talajban az ökoszisztémán belüli kölcsönhatásaik révén.
A Szárkő-hegység (Tarcu) közel 50 négyzetkilométeres területén legelő európai bölénycsorda évente potenciálisan további 54 ezer tonna szén-dioxid megkötésére képes. Ez durván tízszer több, mint amit a terület bölények nélkül meg tudna kötni. Ez annyi CO2, amennyit egy év alatt durván 123 ezer átlagos európai autó bocsát ki.
Bölények Romániában
A bölények több mint 200 évvel ezelőtt eltűntek a mai Románia területéről, de 2014-ben a Rewilding Europe és a WWF Románia újra betelepítette a fajt a Kárpátokba. Azóta közel 170 bölény talált új otthonra a Szárkő-hegységben, és a populáció egyre növekszik, amely Európa egyik legnagyobb szabadon élő populációja. A terület pedig akár 350-450 bölényt is képes befogadni.
A bölények egyenletesen legelik a gyepet, újrahasznosítják a tápanyagokat, trágyázzák a talajt és annak élővilágát, magokat szórnak szét és tömörítik a talajt, hogy megakadályozzák az abban tárolt szén-dioxid felszabadulását, így befolyásolva a legelők és erdők ökoszisztémáját – fejti ki Oswald Schmitz professzor, a Yale Környezettudományi Karának vezető kutatója.
Ezek az élőlények évmilliók alatt együtt fejlődtek a terület ökoszisztémájával, így eltűnésük hatalmas mennyiségű szén-dioxid felszabadulásához vezetett. Ezt az ökoszisztémák helyre kell állítani a bolygónk érdekében”
– nyilatkozta a professzor.
A romániai példa tehát egy nagyon erős érv a vadon élő állatok visszatelepítésére a világ más területein is.
