A kétezres évek eleje, egészen a dízelbotrány felfutásáig a Volkswagen aranykorát jelentette. A német cégóriás sorra nyelte le Európa nagy nevű márkáit, zsebükben volt a Bugatti, ami akkoriban vitathatatlanul a legnagyobb végsebességre (407 km/óra) képes Veyront adta a világnak, mezei autókra építettek 12 hengeres motorokat, begyűjtötték a Lamborghinit, a Ducatit, a Bentley-t, de mindeközben azt is megmutatták, hogy képesek extrém alacsony fogyasztású, űrtechnikával felszerelt dízelkapszulát építeni.
Szinte csak odadobták, tessék: ha kellene a piacnak, mi csinálnánk ilyet, de hát senki sem vágyik ilyesmire, magatokra vessetek. Ez volt a Volkswagen XL1, ami technikai demonstráció volt, egyfajta befeszített autóipari bicepsz. 0,8 literes, turbós és kéthengeres dízelmotorja gázolajpárán pöfögött. Teljesítmény 48 lóerő, maximális nyomatéka 120 Nm, míg a villanymotor teljesítménye 27 lóerő, forgatónyomatéka 100 Nm. A rendszerteljesítmény 70 lóerő és 140 Nm. A Drezdában összeszerelt XL1 12,7 mp alatt gyorsul 100-ra.
250 darabot csináltak belőle, ára csillagászati volt, 111 000 euró. Üzenet volt, nem termék, de még ezen is tudtak csavarni. Pont tíz éve, a Párizsi Autószalonon ezeken az alapokon megmutatták, milyen lenne egy hiperkönnyű, éles benzinmotorral szerelt XL1-es.
A dízel csettegő helyére az akkor új Ducati 1199 Superleggera 200 lóerős, V2-es motorját építették be a Volkswagen mérnökei, a motor hétfokozatú, dupla kuplungos (DSG) sebességváltóhoz kapcsolódott, amely kifejezetten ehhez a projekthez készült. Az XL Sport szélesebb és hosszabb lett, hogy helyet adjon a nagyobb motornak és a szélesebb kerekeknek. A módosított aerodinamika révén az autó légellenállási együtthatója 0,258-ra nőtt az XL1 0,189-es értékéről, de ez még mindig kiemelkedően alacsony egy sportautó esetében.
Elöl és hátul egyaránt kettős keresztlengőkaros felfüggesztést kapott, az elöl 205/40 R 18, hátul 265/35 R 18 méretű abroncsok pedig ultrakönnyű magnéziumfelnikre kerültek. Az akár 11 ezres percenkénti fordulatra képes Ducati-blokk 134 Nm nyomatékával 5,7 másodperc alatt gyorsítja 100 km/órára az autót, a végsebesség pedig a jó légellenállással akár 270 km/óra is lehetett.
Mondhatni pökhendi terv volt, amiből 2014-ben még 500 darabos, limitált szériát is terveztek. Nyilván nem nyertek volna rajta egy eurócentet sem, a lényeg akkor is a Volkswagen technikai felsőbbrendűségének a bizonyítása volt.
2015-ben viszont hirtelen elhaltak ezek az erődemonstráló projektek, más helyett találtak a felesleges eurómillióknak a cég hírnevét alapjaiban megrengető dízelbotrány kirobbanása miatt.
