Az apró Renault 5 még mindig ismerős sok autórajongó számára, ha nem is saját vezetési élményből, de olcsó múltidézőként sok autós találkozón előkerülnek ezek a francia darabok. Végül is több mint kilencmillió példányt gyártottak két modellgenerációban 22 év alatt, majd még néhány ezret 2008-ig licensz alapján Iránban.
Azonban valószínűleg csak kevesen tudják, hogy a három- és ötajtós ferdehátún, a néhány piacon Renault 7-ként kínált szedánon, a középmotoros Renault 5 Turbón és a második generációs Rapid furgonon kívül létezett egy igazán eszement verzió, hátul dupla tengellyel, hat kerékkel.
Az 1978-as híressé vált Párizs-Dakar tereprali sikere után Franciaországban sokakat elkapott a „Dakar-láz”. A második alkalomra Christian de Léotard, egy tapasztalt francia mérnök kifejlesztette a Renault 5-ösnél 70 centiméterrel hosszabb, háromablakos változatátot 6×6-os hajtással.
Ehhez igazán érdekes megoldást vetett be: hidrosztatikus összkerékhajtási rendszert alkalmazott, amelyben kardántengely és fogaskerekek helyett az olajnyomással oldják meg az erőátvitelt Hasonló rendszereket leginkább csak építőipari és mezőgazdasági járművekbenhasználnak. Annak érdekében, hogy a 6×6-os mindig biztosan megálljon az összes tengelyre tárcsafékeket kapott. A saját tömeg viszonylag mérsékelten, 800-ról 980 kilogrammra nőtt a kiegészítésekkel.
Az alkotó alaposan megváltoztatta a Renault 5 kinézetét. Megemelte a tetőt ezzel nagyobb rakteret biztosítva a rali során létfontosságú pótalkatrészeknek. Sajnos az alapos felkészülés ellenére az autó egyetlen Párizs-Dakar indulásán korán kiesett műszaki hiba miatt. Joggal feltételeznénk, hogy egy ilyen kudarc hozzájárult az ötlet elvetéséhez, azonban Christian de Léotard ajtaján hamarosan a francia rendőrségtől, valamint a tűzoltóságtól és mentőszolgálattól érkező megrendelők kopogtattak. Pontos gyártási szám nem ismert, de az bizonyos, hogy több másik példány is készült a hatóságok számára.
Léotard egy Renault 5 Turbo alapján készítette el az utolsó hatkerekűt, amelyben az ülések mögötti turbómotor hajtotta a hátsó két tengelyt, míg az első motorháztető alatt a Renault 5 Alpine 93 lóerős motorja kapott helyet. Ez az egyedi, pirosra festett jármű néhány gyűjtő kezén ment keresztül, és végül egy olyan garázsban kötött ki, amelyben tűz ütött ki, és több autó kiégett.
A tűz során a különlegesség is súlyosan megsérült. Szerencsére egy másik francia autógyűjtő nem hagyta, hogy ezt az egyedülálló autó végleg a bontóba kerüljön, nagy erőfeszítéssel megmentette a roncsot. Még az eredeti, Párizs-Dakar raliversenyre felkészített példány is létezik, a MACM (Musée d’Art Classique de Mougins) francia múzeum mélygarázsában parkol Mougins-ban.