A Dél-Alföldön, Békés megyében jártak kollegáink és út közben figyeltek fel egy 2002-es, utolsó szériás Suzuki Swiftre, amely megállásra késztette a csapatot. Az autó szinte kiragyogott a parkolóból.
Sokkal fiatalabb és nagyobb értékű autókat is leárnyékolt, annyira jó állapotban van. A hátsó lengőkarok is szépen le vannak fújva, rozsdának nyoma sincs a karosszérián, a fényezés olyan sima, hogy lecsúszna róla a törlőkendő és még a felniken sem ült fékpor. Erre szokták azt mondani, hogy „van gazdája”.
Ez egy eleve vonzóbb modell a „mezei” Swifteknél: vagány háromajtós kivitel, kényelmesebb sportülésekkel, ráadásul GS csúcsfelszereltséggel.
A korabeli Swift GTi 101 lóerős szívómotorja után a legerősebb blokk van benne, amit a ferdehátú Swift (tehát nem a 96 lóerős motorral is gyártott Sedan) megkaphatott. A 16 szelepes motor 86 lóerővel repíti a forgalmija szerint csupán 820 kilós autót.
Ezzel a Suzuki Swift 1,3 GS-sel akár OT-s autónak is remek alapot választott tulajdonosa, akit sajnos nem ismerünk, de nagyon gratulálunk az igényességéhez, amivel minden autókedvelő megelégedésére ilyen szép állapotban tartja autóját.
Ezek a 2002 körüli modellek néhány százezer forintért cserélnek gazdát itthon, sokkal rosszabb műszaki állapotban. Egy ilyen makulátlan példányt jelenleg nem érdemes eladni, úgysem kapna annyit érte a tulajdonos, amennyit valójában ér.
