A Škoda Superb 2001-es bemutatkozásakor a Volkswagen Passat olcsóbb, de tágasabb, praktikusabb unokatestvéreként érkezett. Óriási hátsó helykínálata luxusautókkal vetekedett. A tágasság a második, harmadik generáció, és a legújabb 2023-ban bemutatott generációnál is alapérték.
Ami viszont csökkent, az a csúcsmodell teljesítménye. Eddig volt 280 lóerős kivitel, de immár 265 lóerővel számolhat, aki a legerősebb kétliteres benzinmotort választja. Talán ezért készített egy igazi, méregerős verziót a Škoda angol tagozata egy helyi tuningműhellyel, az RE Performance-szal együttműködve.
Az alapokat a leköszönő harmadik generáció adta, ami igen lenyűgöző mutatványra volt képes összkerékhajtással és DSG dupla kuplungos váltóval. Végsebessége 250 km/órában limitált, gyorsulása 5,2 másodperc 100 km/órára.
Ezt a konstrukciót húzták fel 470 lóerőre és 660 Nm csúcsnyomatékra. Ezzel már tényleg az M-es BMW-k mellé is „oda lehet állni”.
Hogy a teljesítmény mellé jobb vezethetőség is járjon, állítható magasságú KW márkájú felfüggesztés is került az autóra, valamint AP Racing által gyártott fékrendszer. A motorból egy Garrett turbófeltöltővel, új üzemanyagrendszerrel, intercoolerrel és szívósorral hozták ki a pluszlóerőket, a váltó viszont maradt gyári.
A csapat érti a dolgát, ők készítették a leggyorsabb Škoda kombit is, azt a 600 lóerős Octaviát, ami Bonneville sós síkságán 2011-ben elérte a 365,4 km/órás sebességet.
Ez a gép viszont nem a rekordokról, hanem a kényelmes utazásról és a bődületes teljesítményről szól, így belül finom barna bőrkárpitot kapott, a zenéről Canton audiorendszer gondoskodik, éjszaka pedig a mátrix-LED-fényszórók mutatják az utat.
