Az NSU Ro 80 önmagában is különleges autó volt, amely az innovációra és merész technikai megoldásokra épült. A Ro 80 egyik legjellegzetesebb tulajdonsága a bolygódugattyús Wankel-motor, ami világmegváltó újításként került a típusba, de kiderült, hogy ez volt a bukás fő katalizátora, egy, az egész céget halálba húzó ballépés.
A motor élettartama és megbízhatósága legendásan rossz volt már a kezdeti alkalmazás során, több kisebb probléma közül magasan kiemelkedett egy konstrukciós hibája, ami miatt sok modellen már 24 ezer km után egyre súlyosbodó problémák jelentkeztek, a korai változatoknál pedig nem volt ritka az 50 ezer km utáni teljes motorfelújítás.
Azonban a Ro 80 formatervezése és aerodinamikája az akkori időszakban igazán előremutatónak számított, és a mai napig az autóipar egyik ikonikus alkotása.
Összesen körülbelül 37 000 darab NSU Ro 80 készült, és Pininfarina ezt a modellt választotta egy merész koncepció alapjának. A Pininfarina 2 Porte + 2 nevű tanulmányautót 1971-ben a Torinói Autószalonon és 1972-ben a Brüsszeli Autószalonon mutatták be, majd 1995-ben Rudi Klein kaliforniai gyűjteményébe került. Ez az autó nem csupán egy egyszerű átalakítás: a Pininfarina csapata szinte minden elemét újragondolta, hogy egy teljesen egyedi járművet hozzon létre.
A tanulmány a Ro 80 eredeti eleganciáját és avantgárd jellegét emeli még magasabb szintre. A Pininfarina fogta vissza a kreativitást: az autó minden egyes karosszériaelemét lecserélték, és ezzel teljesen egyedi, sajátos karaktert kapott a kocsi.
A dizájn megelőzte korát, az oldalvonalon nincsenek kilincsek, így letisztult az összkép, amit fokoz az aerodinamikus karosszéria síkjába hozott üvegfelületek alkalmazása. Ekkoriban még minden autónak volt egy kerete az üveg körül, ami megtörte a látványt, ellenben ez a koncepció olyat mutatott, ami nagyjából két évtized múlva lett sláger az autóépítésben.
Első ajtajai hagyományosan nyílnak, hátul pedig fordítva, ide az autós szlengben „öngyilkos ajtóknak” nevezett megoldás került. Ezek még mindig élnek pár modern modellnél, például a Rolls-Royce limuzinoknál
A formaterv néhol öncélű, másko funkcionális. Utóbbi miatt van egy mélyedés a csomagtérfedélen, ugyanis a a Pininfarina NSU Ro80 hatalmas nyitható tetőpanellel rendelkezik, aminek kellett a hely. Ezt elhúzva szinte kabrióvá változik a különleges koncepció.
Az NSU-t a kor színvonalán csúcstechnikának számító négy tárcsafék lassítja, amelyeket a féltengely belső oldalára helyeztek, ezzel is csökkentve a rugózatlan tömeget. Háromfokozatú váltója hagyományos sémában mozgott, de kuplungpedál nélkül: a tengelykapcsolót egy vákumos rendszer működtette.
Az autót megbecsülték eddigi története során, a közelmúlt éveit az Audi múzeumában töltötte, de most az Egyesült Államokban keres majd új gazdát az RM Sotheby’s árverésén. A becslések szerint 20-30 millió forintos értéket képvisel a ritkaság.
