Ma már nem készül Wartburg, ám még ma is találkozni egy-egy darabbal a hazai utakon is. A szedán, kombi és pick-up karosszériával készült 353-as modell sokáig az utcakép része volt a Szovjetunióhoz kötődő kelet-európai országokban, hiszen több mint egymillió darab készült az elsőkerék-hajtású kétütemű motorral (életpályája nagy részében) szerelt modellből. 

Ezek a felvételek sokaknak ismerősek lehetnek, de valószínűleg egy generációnak kimaradt, hogy mégis hogyan, milyen körülmények között készültek autók Kelet-Németországban, az eisenachi gyárban. Igazi korlenyomat ez a kis videós összeállítás, érdekes látni, ahogy a téli időben, szakadó hóesésben egy targonca pakolja le az alvázakat a vonatról,  amelyek még szintén nyitott traktor utánfutóján folytatják útjukat. 

1966-ban jelent meg a „kocka” Wartburg, először 1000-es, majd 353-as típusjelzéssel. Az autón ezután már csak kisebb fejlesztések következtek, 1975-től a „353W” (Weiterentwicklung, továbbfejlesztés) már 50 lóerőt tudott, kormányváltós mellett padlóváltós is lett, elöl tárcsafékek lassították, a hátsó fékkörbe pedig terhelésfüggő fékerőszabályzó került.

Az addig alkalmazott dinamót generátorral váltották fel. 1985-ben a DKW-örökségként a motor mögé épített hűtőt a motor elé helyezték át, és a vízpumpatengelyre mereven szerelt ventilátort villanymotoros, hőkapcsolós váltotta. A kétütemű Wartburg 353-ast egészen 1988-ig gyártották.

Lehidalsz, ha meglátod, hogy rakták össze a Wartburgot negyven éve 2

Fotó: Harald Lange/ullstein bild via Getty Images

A kétütemű motor a kor szocialista modelljei között remekül mozgatta a kevesebb mint egytonnás Wartburgot, gyári adat szerint a Wartburg 353 Deluxe végsebessége 134 km/óra. Az autó egyik különlegessége a szabadonfutó volt, mely az elinduláson és a hátrameneten kívül lehetővé tette a kuplung nélküli váltást. Emellett a motorféket is kiiktatta, ami leginkább azért volt fontos, mert a kocsiban használt kétütemű motor kenéséről benzin-olaj keverék gondoskodott, így motorfék üzemben a kenés elégtelenné vált.

Magyarországon a Wartburg 353-at a leggyakrabban „kocka Wartburg” néven emlegették, a Wartburg 311-hez („púpos Wartburg”) képest szögletesebb formája miatt. Az NDK-ban „megbízható Hansnak” nevezték problémamentessége miatt, emellett volt még egy kevésbé hízelgő beceneve is, a „fingós Hans” – illetve Magyarországon a „bűzös kocka” – mely a különösen kellemetlen szagú kipufogógázai miatt ragadt rá.