Egy hazai rajongó mutatja meg, hogy érdemes belevágni egy veterán Simson felújításába. A projekten látszik, hogy szenvedély szülte és egy gyerekkori álomgép megvalósítása volt a cél. Ezt láttuk az első fotókon, amelyek szembejöttek a Facebook-oldalakon, ezért megkerestük az építőt, Hegyi Tamást, aki megosztotta velünk a különleges Schwalbe történetét.
Tamás már 14 évesen megszerezte a segédmotoros jogosítványt 1990-ben. Ahogy ő írja: „akkor mindenki motorozni akart, és persze a Simson volt az álomgép (enduró, elektronik, SR 50). Első motorom egy kiherélt Jawa Mustang volt. Szétszedtem, lefestettem, összeraktam és kb. 1 évig hajtottam. Borzalmas motor volt az akkori új Simókhoz képest. Édesapám látva a szenvedésemet, 15 évesen vett nekem egy használt, de felújított, 4 sebességesre átalakított Simson S51/N-est.”
Az 1980-as években a legtöbb kamaszfiú Magyarországon ilyen motort akart. (Fotó: Hegyi Tamás)
Majd jöttek a nagyobb gépek, MZ ETZ 150-es, és az autózás, de a kultikus kismotor képe nem halványult el. Pár éve Tamást is elkapta a nosztalgia, ezért eldöntötte, hogy saját szájíze szerint felújít egy karakteres típust, a Schwalbét.
Simson Schwalbe
A Simson az 1970-es évekre kivezette a madarakról elnevezett típusokat (Spatz: veréb, Sperber: pacsirta, Habicht: sólyom), csak a Schwalbe maradt a modernebb S50-es mellett. A Szovjetunió által megszállt Kelet-Németországban gyártott Simson Schwalbe volt talán a legnépszerűbb robogó Magyarországon, és mivel tényleg jó motorok, elég sok túlélő van az 1968-tól 1980-ig gyártott KR51-es típusból. Ez volt a Simson történelmében az a típus, amely a legnagyobb darabszámot érte el 1964. február és 1986 decembere között, szám szerint 1.058.300 darabot.
„2022-ben láttam egy hirdetést, a szomszéd utcában árultak egyet. Nem volt a legolcsóbb, de úgy gondoltam, ha utánfutón kell elhozni egyet az ország másik végéből, akkor anyagilag ugyanott vagyok. Megvettem 270 000 Ft-ért egy öreg bácsitól. Később derült ki, hogy a váza el volt törve, úgyhogy volt vele meló. Az elején kicsit kiélveztem, motoroztam vele, nosztalgiáztam.
2022-23 telén elkezdtem szétszedni, nem tudtam még, hogy mi lesz belőle, de nem gyári állapotút akartam, mert mindenki olyanra restaurálta. Valami különlegeset akartam. Régebben néztem az Orange Country choppers epizódjait és nagyon tetszettek a tematikus Harley-k. Hosszú keresgélés után végül eljutottam a legalapvetőbb témához! „DDR”, hiszen a Simson az NDK guruló emlékképe.
Korabeli hangulatot kapott a Schwalbe
Tamás korabeli anyagok, jelvények, kitűzők, emblémák, feliratok alapján maga tervezte meg a számítógépen a külsőt. „Láttam német oldalakon taposókat, amik fából készültek, gondoltam, nem nagy meló, itthon én is meg tudom csinálni. Ekkor készítettem a két taposót és a légszűrőház fedelét. Annyira tetszett, mikor elkészült, hogy elhatároztam, mást is kifaragok. Így jött sorban az első lámpakeret, majd a műszerfal és a hátsó lámpa, valamint az üléstartó.
Kezdett összeállni a dolog, egy matricagyártó céghez elküldtem a letervezett elemekből pár apróságot, gondoltam, megnézem, hogy mi jön ki belőle, így csináltam meg először a kerekeket.
Három dolog volt, amit nem mertem meglépni, a blokkfelújítás, az elektronika és a fényezés. Három nagyon jó szakembert találtam a feladatra, akik munkáját külön is megköszöntem a motorról szóló Facebook-bejegyzésben. Darabokra szedés után végül jött az építés. A vázelemeket elküldtem porfestésre és elkezdtem összerakni az új motorral.
A leghúzosabb a vége volt. Tudtam, hogy itt lehet bukni a legnagyobbat. A festés után közvetlenül kell felrakni a matricákat még a lakkozás előtt. Azonban a kettő között alig telhet el pár óra.
Megbeszéltem a fényezővel, hogy reggel fújjanak, ami délig megszárad, délután ott helyben felrakom a matricákat és este műszak végén még le tudják lakkozni. (Örültek nekem.) Nem lehetett hibázni ezért, a matricákhoz készítettem külön felrakósablont, sajnos így sem lett tökéletes, de együtt tudok élni vele.
