Naponta történnek az utakon kisebb-nagyobb balesetek, melyek sajnos gyakran súlyos, sőt, olykor halálos kimenetelűek. Ezek oka gyakran az, hogy a sofőrök nem az adott út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel közlekednek. Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni a biztonságos vezetés érdekében.
1. A gyorshajtás típusai
Abszolút gyorshajtás: Ha a jármű az útszakaszon előírt legnagyobb megengedett sebességnél gyorsabban halad.
Relatív gyorshajtás: Itt a jármű nem lépi túl a megengedett sebességet, mégis gyorsabban halad, mint ahogyan az adott körülmények között az biztonság. A baleset ilyenkor azért következik be, mert a haladási sebesség nagyobb, mint amivel az adott manőver kivitelezhető. Így kanyarban a jármű kicsúszik, a rendelkezésre álló útszakaszon nem tud megállni.
A relatív gyorshajtás abból fakad elsősorban, hogy a KRESZ által előírt sebességhatárok nappali időszakra, jó látási és útviszonyokra vonatkoznak. Így szürkületben, estet, esőben, ködben, síkos, havas úton már nem alkalmazhatók.
2. Honnan tudom, mi a biztonságos sebesség?
A helyes sebességet nem mindig egyszerű megállapítani, főleg ismeretlen útszakaszon. Az út állapota, időjárási viszonyok, jármű állapota, valamint a sofőr tapasztaltsága és pillanatnyi egészségi állapota mind-mind befolyásolják, hogy mi számít biztonságos sebességnek.
Kőrös András vezetéstechnikai szakember szerint elengedhetetlen, hogy mindig csak olyan sebességgel haladjunk, amely mellett képesek vagyunk időben megállni vagy akadályt kikerülni.
3. Közlekedési táblák és útviszonyok figyelembevétele
A kihelyezett közlekedési táblák, különösen a sebességkorlátozásokat jelző táblák, fontos információkat adnak az út jellemzőiről. Ezek nem véletlenül kerülnek ki, nem dísznek szánták őket, hogy ne legyen olyan unalmas a fék és bokrok látványa az út mentén, hanem különösen fontosak az olyan sofőrök számára, akik ismeretlen szakaszon közlekednek.
Sebességkorlátozást ott rendelnek el, ahol a forgalmi viszonyok vagy az út környezete miatt szükség van rá – ilyen helyeken a közlekedőknek fokozott óvatossággal kell vezetniük.
4. Az előzés veszélyei
Nem csak az úton haladó járműveket kell figyelni, hanem az útburkolat állapotát is, hiszen egy csúszós, kátyús vagy jeges út veszélyes lehet.
Sok kezdő sofőr követi el azt a hibát, hogy kizárólag az figyeli előzésnél, hogy jön-e valaki szembe. Pedig ilyenkor számolni kell az időjárási viszonyokkal, az útburkolat állapotával, az aszfaltozott felület szélességével és a váratlan helyzetekkel is.
5. Defenzív vezetés
A defenzív vezetés azt jelenti, hogy a sofőr mindig felkészül a váratlan helyzetekre. Például egy gyalogátkelőnél, még ha senki nem tartózkodik ott, a sofőr lassít, hiszen váratlanul megjelenhet valaki – akár gyalogos, akár kerékpáros.
Az őszi-téli időszak különösen fontos, hogy mindenki egy kicsit defenzívebben vezessen. Fontos, hogy ne csak a saját, de mások biztonságára is figyeljünk. Ha veszélyes előzési szituráciba keveredünk a villogtatás, dudálás helyett inkább érdemes lehúzódni, lassítani, és teret adni annak, aki meggondolatlanul előzött.
6. A jármű műszaki állapota
A biztonságos közlekedés egyik alappillére a jármű megfelelő műszaki állapota. A gumik, fékek és más biztonsági berendezések rendszeres ellenőrzése alapvető fontosságú. Az útminőség és a burkolat típusa szintén nagyban befolyásolja a vezetési élményt és a biztonságot. Egy töredezett, nyomvályús vagy csúszós út még jó látási viszonyok mellett is veszélyes lehet, ilyen esetben nem mindig haladhatunk a megengedett legnagyobb sebességgel.
A balesetek megelőzéséhez elengedhetetlen a körültekintő vezetés, a sebesség helyes megválasztása, és az adott körülményekhez való alkalmazkodás. Kőrös András tanácsát követve: „Várd a váratlant!” – mindig légy éber vezetés közben, hiszen a biztonságos vezetés tudatosságot és folyamatos figyelmet igényel.