A Porsche 911 neve hallatán a legtöbbünknek a modell ikonikus vonalai, a precíziós mérnöki munka, vagy épp a Nürburgring legyőzhetetlen körei ugranak be. De kevesen emlékeznek arra, hogy a stuttgarti gyártó egyszer valami egészen mást próbált megálmodni – egy autót, amely a jövőt, a sportosságot és a praktikumot egyszerre képviselte. Ez volt a Porsche Panamericana, egy olyan koncepció, amely sosem került gyártásba, mégis hatással volt a márka egész filozófiájára.
Egy születésnapi ajándék
1989-ben Ferry Porsche, a márka alapítójának fia, 80. születésnapját ünnepelte. A mérnökcsapat valami különlegessel szerette volna meglepni a márka ikonikus vezetőjét, részben ezért született meg a Porsche Panamericana. Az autó egyszerre volt tisztelgés a múlt előtt és előretekintés a jövő felé. Az alapokat a Porsche 911 Carrera 4 adta, amely akkoriban a márka egyik legfejlettebb technológiai platformja volt – összkerékhajtásával és 3,6 literes, hathengeres boxermotorjával az autó már önmagában lenyűgöző műszaki alapot kínált.
A Panamericana nemcsak az alapjaiban különbözött a hagyományos Porschéktól, hanem megjelenésében is. Az autó futurisztikus formája szinte minden szempontból szakított a hagyományokkal: a lekerekített, szinte organikus vonalak, a moduláris karosszériapanelek, és a tető eltávolításának lehetősége mind azt jelezték, hogy itt valami egészen új született.
A Frankfurti Autószalonon bemutatott Panamericana Concept csak nyomokban emlékeztetett az akkori modellekre. Az autó front része a 959-ről lehet ismerős, a műszaki alapok pedig a Carrera 4-ből, de a kiszélesített sárvédőívek, a hátsó ablakkal együtt kivehető tető és a 928-ból ismerős hátsó lámpák teljesen egyedi összhatást eredményeztek.
A modell kikacsintott a terepjárók világába is – innen a „Panamericana” név, amely a híres mexikói autóversenyt idézi, ahol az utak sokszor kegyetlen terepviszonyokat jelentettek.
Műszaki részletek
Az autó szíve a 3,6 literes hathengeres boxermotor volt, amely 250 lóerőt szabadított mind a négy kerékre. A felnik és a gumik különösen szokatlan megoldásokat hoztak: a széles kerekeket a karosszéria egyedi védőburkolatai takarták, amelyek hozzájárultak az autó terepképességeihez. Az autó teteje pedig teljesen eltávolítható volt, lehetővé téve, hogy a Panamericana pillanatok alatt átalakuljon egy nyitott kabrióvá.
Ötsebességes váltójával az ügyes sofőr akár 5,8 másodperc alatt elérhette a százas tempót, a végsebesség pedig 257 km/óra volt a gyári adatok szerint.
Miért nem lett belőle gyártás?
Bár a Panamericana lenyűgözte a szakmát és a közönséget, a projekt sosem lépett túl a prototípus fázisán. A Porsche akkori erőforrásai és piaci stratégiája nem tette lehetővé, hogy egy ilyen radikális modell sorozatgyártásba kerüljön. Ennek ellenére az autó számos későbbi Porsche modellre hatással volt. Az új évezred Porschéinak lekerekített formavilága és az aerodinamika iránti elkötelezettsége mind visszavezethető a Panamericanára.