Az autó alá építhető lángszórószerkezetet valóban megépítették, sőt árulták még az 1990-es évek végén a világ olyan részein, ahol az emberélet sokkal kevesebbet ért egy Toyotánál.
Az ötlet az erőszakos bűncselekmények egyik gócpontjában, Dél-Afrikában született. A helyzet annyira súlyos volt, hogy egész Dél-Afrikát, különösen Johannesburgot, a világ autórablás-fővárosának tartották. Charl Fourie, egy dél-afrikai feltaláló úgy döntött, hogy megpróbálja kiegyenlíteni az esélyeket, és védtelen autósok számára biztosít egy önvédelmi eszközt, ami hatékony lehet ilyen helyzetben.
Fourie rendszere egyszerű és brutális. Az autó aljára összesen nyolc fúvókát szereltek – oldalanként négyet –, amelyek végei épphogy kilógtak az oldalsó küszöb alól. Az autó belsejében a vezető egy műszerfalra szerelt kapcsolóval élesíthette a rendszert. Amint a kapcsolót aktiválták, 14 000 voltos szikra keletkezett az autó mindkét oldalán, a fúvókák egyikénél. Ezután a vezető egy külön pedált nyomott le, amely az autó gáz-, fék- és kuplungpedálja mellett helyezkedett el.
A pedál lenyomásakor gázsugár lövellt ki a fúvókákból, amely találkozott a szikrával, és lángcsóvát hozott létre. Ez a lángcsóva jelentős távolságra is elért. A rendszer a feltalálása idején érvényes dél-afrikai törvények szerint teljesen legális volt, amíg az autórablás elkövetői voltak az egyetlen sérültek.
Kegyetlen, de hatékony és megosztóan brutális, ezt a rendszert már akkoriban sem nézték sokan jó szemmel. Az egyik leghíresebb kritikus a Dél-afrikai Autóklub (AASA) volt. Az érvelésük szerint ahelyett, hogy a potenciális tolvajokat elrettentené a lángszóró lehetősége, az elkövetők inkább azzal kezdhetnék, hogy azonnal még messzebbről megölik a sofőrt, nehogy aktiválni tudja a rendszert.
Bár ez túlzásnak tűnhet, hiszen a gyilkosságért kiszabott büntetés jóval súlyosabb, mint egy autórablásé, a bűnözők logikája sokszor kiszámíthatatlan – és az AASA érve nem teljesen alaptalan. Az orvosi közösség szintén felszólalt a módszer ellen. Érvelésük szerint a lángok valóban elrettenthetik az autótolvajokat, de az elkövetőn esett kár gyakran végzetes lehet.
A kritikus hangok ellenére a Blaster rendszer három évig gyártásban maradt, és nem a közfelháborodás okozta a vesztét. Több tényező miatt nem lett sikeres, eleve drága volt, a sofőrök pedig inkább átengedik az autót rablás során, semmint ellenálljanak.
Ennek oka, hogy az autólopás arrafelé egyszerű, hétköznapi dolog, ami után mindenki megy tovább a saját dolgára. A lángcsóvával egy embert ártalmatlaníthat az autós ugyan, de az ilyen tolvajok csoportban dolgoznak: a többiek jó eséllyel fejezik be a melót, és füstölgő társukért akár bosszút is állhatnak.
