A december 30-i Magyar Közlönyben megjelent KöHÉM rendelet szerint január 4-től Magyarországon is használhatók lesznek a H4-es és H7-es LED-csereizzók, az eddigi halogén izzók helyett. Persze továbbra sem lehet bármilyen, bizonytalan forrásból rendelt izzót használni, alapfeltétel a minősítő jellel ellátott LED-ek használata.
Most pedig lássuk, hogyan is működnek az autók LED-izzói
A LED mozaikszó (Light Emitting Diode) magyarul fénykibocsátó diódát jelent, amelyek kezdetben csak gyenge, infravörös fénnyel világítottak. Aztán a szakemberek láttak benne a fantáziát és elkezdték tovább vizsgálni a jelenséget. Már az ötvenes évek közepén megfigyelték, hogy néhány félvezető elem elektromos gerjesztés során fényt bocsát ki, de egészen 1961-ig kellett várni, míg a LED-et szabadalmaztatták.
Egészen 1994-ben három japán szakember nagy fényerejű kék fényű LED-et alkotott, amiért később Nobel-díjat is kaptak, pedig a kék LED igazi büntetés a szemnek. Ennek ellenére az emberek nagy lendülettel cserélték a gyárinál menőbbnek tartott kékre a mobilokban lévő, a kijelző háttérvilágításáért felelő LED-et, de még az autóiparban is volt idő, amikor progresszívnek számított egy-egy kápráztató kékben világító műszerfal. Persze a Nobel-díj nem azért járt, mert ez a vakító kék annyira jó volt, hanem mert ez nyitotta meg az utat a sokkal izgalmasabb, és sokkal nagyobb jelentőségű fehér fényű LED-ek elkészítéséhez.
Ilyen a hagyományos halogén izzó.
1999-ben jött az újabb nagy áttörés: sikerült huzamosabb ideig világító, 1 W teljesítményű LED-et készíteni. Innen a LED diadalmenete megállíthatatlan volt, beköltözött a lakásokba, az autókba és az életünk minden területére.
Az autóknál elsőként a pótféklámpákba kezdtek el bekúszni a LED-ek, hiszen apró méretük miatt egy vékony csíkban elfért annyi LED, aminek már elég fénye volt a feladat ellátásához. Hogy miért itt kezdték az autók külső világítóberendezéseinek LED-esítését, az teljesen érthető. A féklámpának a lehető leggyorsabban fel kell villannia, ha a vezető fékez, és ebben a LED nagyon jó. Ez pedig méterekkel rövidítheti le a következő autó féktávolságát.
Az izzószálas izzóktól megszokott beizzási idő a LED esetén elfelejthetjük. Például egy 21W-os izzó 0,1-0,2 másodperc alatt izzik fel teljesen, ezzel szemben a LED azonnal felvillan. Ez elsőre nem tűnik nagy különbségnek, de 130km/órás sebességnél méterekkel rövidebb fékutat jelenthet egy LED lámpa gyorsasága!
A LED-izzó tövénél látható a hőtőborda, amelyben sok estben ventilátor is található.
A LED-ek állítólag öröké élnek, szinte soha nem huny ki a fényük – a halogén izzókkal szemben -, de ez a gyakorlatban csak akkor lenne igaz, ha egy nagy alumíniumkockára rögzítve, 20 °C-on üzemeltetnénk őket, akkor valóban szinte örökké működne egy-egy LED-izzó. Az autóban viszont nincsenek ilyen körülmények, így a diódát valahogy hűteni kell, különben hamar kileheli a lelkét. Ezt vagy hűtőbordákkal, vagy ventilátorral teszik. Utóbbinál pedig pont addig él egy LED-csereizzó, amíg az apró ventilátor bírja szuflával.
A LED működése teljesen más alapokon nyugszik mint a hagyományos izzóké. A félvezetőből készülő dióda lényege, hogy csak egy irányba engedi át a feszültséget, így a világításon kívül az elektronikai ipar rendkívül széles területen tudja alkalmazni. A LED ezeknek a diódáknak egy kifejezetten világításra használt változata, a működése nagyon leegyszerűsítve az elektromos áram által gerjesztett fotonok kisugárzásával magyarázható. Az ilyen izzóknak a halogénekkel ellentétben alacsonyabb feszültségre és áramerősségre van szüksége (ugyanannyi fény kibocsájtásához), így jóval kisebb a fogyasztása, ezáltal kevesebb hőt termel és az élettartama is hosszabb lesz.
