2010 előtt lakott területen belül 30, azon kívül pedig maximum 40 km/órás sebességgel lehetett áthajtani egy vasúti átjárón, vagyis a KRESZ-ben ez volt meghatározva. Ezt a szabályt már bő tíz éve eltörölték, de sok autós fejében még mindig él ez a sebességhatár. Ezért szépen le is lassítunk mindig (én is megteszem) 40-re a vasúti átjárónál, holott nem lenne kötelező, és az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességgel is áthajthatnánk rajta.
Ez azonban rendben van, hiszen ha fokozott óvatossággal közelítünk meg egy ilyen szakaszt, abból még sok baj nem született.
És azt tudtad, hogy
a megengedett legkisebb sebesség 5 km/óra, ennél lassabban nem mehetsz át egy vasúti átjárón. Szóval folyamatosan haladni kell, megállni szigorúan tilos!
De miért?
Ha üzemszerűen működik az átjáró biztosítóberendezése, akkor a behatási ponton áthaladó vonat érzékelése után a sorompó lezár. Először a fényjelző vált vörösre, és jó tudni, hogy már ez is tiltja az átjárón áthaladást, hiába van még fent a sorompó rúdja. A 12 másodperces elővillogási idő elteltével a csapórúd fizikailag is zárja a kereszteződést (ahol van sorompó, mert valahol csak lámpa van).
A behatási pontot úgy határozzák meg, hogy a pályán megengedett legnagyobb sebességet, a sebességtől függő féktávot és a kereszteződésen áthaladó leghosszabb közúti jármű a lehető legkisebb sebességgel végzett áthajtásának idejét is figyelembe veszik. Vasúti átjáróban 5 km/óra a minimumsebesség, tehát ha a piros jelzés megjelenésekor éppen ráhajtasz a sínre, akkor is biztosan van annyi időd, hogy átérj, mielőtt jön a vonat.
Mit jelent a fénysorompó fehér fénye, és mi történik, ha nem működik a lámpa? Alábbi cikkünkből minden kiderül:
De mindezek után a legfontosabb, hogy mindig nézz szét a vasúti átjáróban, és soha, de soha nem menj át a fénysorompó tilos jelzésén.
