Öregebb német autókat figyelve könnyen észrevehető érdekesség, hogy a jobb oldali tükör szemmel láthatóan kisebb méretű, mint a sofőr oldalán található darab. Ha egyszer felfedezzük, akkor a forgalmat nézve még mindig rengeteg autót láthatunk a magyar utakon, amelyeknél ez a helyzet.
A Volkswagen Passat B5-nél egyértelműen látszik a megoldás, amit a Volkswagen többi almárkájánál is alkalmaztak a kilencvenes években. Audikon szintén csökött jobb oldali tükrök kerültek felszerelésre, de már a W201-es Mercedesnél is felemás a visszapillantó tükör, ahogy a W124-esen is.
Miért alkalmazták ezt a német mérnökök?
Valami köze lehet az optimális látótérhez? Aerodinamikailag ez volt a legjobb forma? Az ok sokkal egyszerűbb, mondhatni ordít az autókról. A jobb oldali tükröt azért zsugorították össze, mert az európai nagyvárosok szűk utcáin így könnyebb volt a manőverezés, parkolás. A kisebb tükröt kisebb eséllyel törték le, rongálták meg.
Az 1970-es, ’80-as években még kisebbek voltak az európai típusok, és sok esetben nem is szereltek fel jobb oldali tükröt, így nem jelentkezett a probléma. Legalábbis ez az egyik leghihetőbb értelmezés, mert a megoldást elhagyták, ahogy megjelentek az elektromosan behajtható tükrök a kínálatban. Észak-Amerikában pedig vegyes a kép, a korai évjáratoknál még felemás tükröket kaptak a vevők, de például a Passat B5 esetén oda már akkor is szimmetrikus tükrökkel szerelt autókat küldtek, amikor Európában még a kisebb jobbossal adták el a kocsikat.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha ez igaz, miért kapott a Volkswagen Lupo, egy városi kisautó is ilyen tükröket?
Ami egy Audi S6-nak jó volt, az megfelelt később a Škoda Fabiánál is
Talán a költségcsökkentés a legjobb válasz, kár lett volna variálni a gyártással, és ha megfigyeljük, a Volkswagen-családon belül rengeteg alkatrész vándorolt márkákon, típusokon át. Például egy Audi S6-os és a Škoda Fabia tükrei kísértetiesen hasonlítanak egymásra.
A tükörházakat sokáig futtatták a Volkswagen-családon belül
